Riport: Harosajján nem könnyu az élet

2007. május 3., csütörtök, Archívum 2003–2007

Harosajja hegyének lábánál lapul meg Haraly falu, ahol a közéletet Gelence önkormányzata, a gelencei plébánia, Szoke Tibor helyi képviselo, a helyi egyháztanács, az iskola és néhány lelkes ember irányítja. Ennyi. Nem könnyu itt az élet - mondták: nem kell errol a faluról faliújságcikket írni, nem olyan szép itt az élet! Egyébként nem lázonganak, még azok sem, akik szukös kollektivista-nyugdíjukból tincselgetik a jelent, de egyre fogynak, akik még az idok folyamán összezsugorodott állami nyugdíjból, a zöldségeskert hozadékából és a bérbe kiadott földecskéjük utáni részesedésbol élnek máról holnapra. Van, aki lemondóan legyint, ha az unióról esik szó, hogy jönnek a külföldi befektetok, lesz falusi ipar, s lesz munkahely a fiataloknak. Azt mondták: lassan halad elore az élet a háromszéki kis falvakban, s mi az a sebesség ahhoz képest, hogy milyen gyorsan fogy, lepereg az ember élete. Kimondták a lehangoló szentenciát: ,,a hatvanon túli generációnak már semmi sem hozhat jobbat ebben a világban! Ha­rosajján nem könnyu az élet.” Így van ez, de a lehangoló információk között azért a jobbakat is kerestük, mert ki hinné, hogy lélekszámában enyhén növekedo ez a falu. A fiatalok, az ötven alattiak a kiutat, a jobbulás felé vezeto ösvényeket keresik?
Merre tekeredjen itt az ember?
Számos családnak nincs más választása, mint a mezei munka, a gazdálkodás, és azt hihetné az ember, hogy ebbol dímoson meg lehet élni. Van azonban ennek több feltétele: egészség, fizikai ero, gépi felszerelés, anyagi alap. De ez sem elég - mondták -, egy-két éve úgy bezárultak a kapuk, a lehetoségek, hogy a földmuvelés-állattenyésztés szinte egy ágában sem érhet el sikereket az ember! Kivételt ez alól csak a nagy farmok képeznek. A haralyi televény harmadminoségu, csak gyozze az ember istállótrágyával, ha van, s pénzzel.
Fábián János régi ismerosünk. Két lánya még tanul, kicsi fia ötödikes a gelencei Jantsó Benedek Általános Iskolában. Közepes kapacitású gépparkja van, s megpróbálta már a falusi megélhetés majdnem minden lehetoségét. Ötvenhat éves, és már nem tud új barázdát vágni élete futásán. Azt magyarázta, hogy mi értelme olyan mezogazdasági termelésbe vagy éppen állattenyésztésbe kezdeni, amelybol semmilyen haszna nem származik, sot, veszteséggel zár? Ez a megoldandó kérdés.
- Nekem 16 hektár kaszálóm van. Tudja, ugye, hogy nem könnyu jó szénát csinálni? A kóstot felbáláztam, összepréselve, összekötve tároltam, és vártam az idot, hogy egy kis pénzt csinálhassak belole. Nem ment. A cigányok vették csak, de kis mennyiséget, s többet, mint 25 000-30 000 régi lejt nem adtak egy kötegért. Egy kötegben pedig nincsen több 15 kilónál. Most kezdett egy falást felszökni az ára. Én tartanám jövore, késobbre, ha none az ára, de ha az embernek kell a pénz, olcsón túl kell adnia rajta. No most, ötezerért báláznak fel egy köteg szénát, 2000-be kerül a spárga, vagy 3000 lejbe a segítség, az emberi munka. No, ez 10 000, s ha eladom 20 000-ért, mennyi a jövedelem? Tavaly 1000 és 2000 lej között ment a széna kilója. No… ez így néz ki.
- Milyen a haralyi határ jelenleg?
- A kalászosok elég szépek, csak ne tartana tovább a szárazság. A pityókát mind elültették, hogy kihasználják a talajban levo nedvességet.
- S ha jön egy fagy?
- Ne jöjjön - mondták. - De volt úgy, hogy lesárgult az ina, de ki is újult! Kínlódik a nép vele, nehezen lehet eladni, értékesíteni. Nem tudtam jól eladni a tavaly sem azt, sem pedig a káposztámat, azzal is megpróbáltam. Nem került vevo, beraktam a sógorom pincéjébe, s a végén oda kellett adnom egy juhásznak potom áron, hogy etesse fel a juhaival! Murkot is termeltem. Sajnos, nem tudtam eladni, fel kellett etetnem a juhokkal. No, mondja meg, merre tekeredjen a termelo? De a legnagyobb baj az, hogy már túrják ki a disznók az elültetett pityókát. Feltúrják pozdorjába a kaszálókat is! Ott ni, a Cserefarka alatt. Mindjárt nem érdemes megkaszálni. Aztán a törökbúzáról nem is jó beszélni. Anyósomnak a kertjében a tavaly egy éjjel bementek a vaddisznók, s mind leették a csemegekukoricát. Akartam tenni az osszel egy hektár zabot, nem mertem, mind legazolják, rettenetes méreg. A búzába is, ha bejuthatnak, tesznek öt-hat mázsás kárt egy hektárban. No, a takarmányrépában nem csalatkoztam. Harminc árba vetettem, eladtam cserébe tuzifáért, de vették a juhoknak is. A cukorrépáért, amit egy hektárba vetettem, már a cukrot is megkaptam. Gon­dolhatja, hogy mennyi munkát kell befektetni egy hektár cukorrépa megmunkálásába. Itt a cukor kilója 22 új lej! A cukorrépában nem csalatkoztam, mert jó támogatást kaptam érte: 20 milliót egy hektárra. Visszatérve a pityókára. Mert nem tudtam eladni, gondoltam, feletetem a disznókkal. Most van húsz disznóm, s nincs, akinek eladjam. Volt egy 200 kilósom is. 30 000-35 000 lejt ígértek csak élosúlyban kilójáért! Egyik barátomnak is húsz disznója van, és hatvan báránya. Egyikbol sem tudott bár egyet eladni. Azt mondta, kicsapja az útra a disznókat, mert megeszik a fejét. Ezzel a 6000-7000 lejes gabonával etesse a disznót, és adja el 30 000-ért!? Nem könnyu senkinek sem, de visszük, amíg vihetjük.
A gelencei önkormányzatnál tudtuk meg, hogy Haralyban még vannak problémák a magánerdok visszaszolgáltatásával. Az erdészet állítása szerint nincs annyi terület, amennyire még igényt tartanak a haralyiak, s sajnos, turhetetlenül elhúzódott már az ügy, a vita, a harc Gelence és az erdészet között.
S hogy szebbet is mondjanak Ha­ralyban, örömmel mesélték, hogy mindig lelki orvosság gondjaikra a májusi templombúcsú. Hazajönnek az elszármazottak, összegyulnek az ünnepi szentmisére, s az asztalra is kerül nem mindennapi étek.
A védoszent példája
Tulajdonképpen május 16. Nepomuki Szent János napja, ot választották nagyon régen a haralyi templom védoszentjének. (Pilsenben, Csehországban született a XIV. század végén.) Bereczi István gelencei plébánostól megtudtuk, hogy az ez évi búcsút május 13-án, vasárnap tartják. Az atyánál a védoszent életérol érdeklodtünk, s hogy vajon az egyházi jog állhatatos védelmezoje, a gyónási titok megorzését elárulhatatlannak tartó vértanú Nepomuki Szent János, a hallgatás, a hídorzok és 1929-tol Csehország védoszentjének élete, példája mire kötelezi a mai vallásos haralyi fiatalokat. Talán arra, hogy a törvényességet tisztelni kell, hogy az adott szó megtartása becsületbeli dolog. Ezt tisztázza majd az a lelkész, aki a búcsún a szentbeszédet fogja mondani. A hídnak azonban a mai fiatal számára kapcsot, kapcsolatot, összeköttetést kellene jelentenie embertársak, barátok, rokonok, a széteso család, nemzetségünk iránt. Nepomuki Szent János példája pozitív üzenet a maiak számára, a régiek alighanem hasonló meggondolásból helyezték el kisméretu szobrát a haralyi templom klasszicista portikuszának fülkéjében. A védoszent üzenete tehát kötelez.
Látogatásunk idején Kosztándi Botond kántort éppen a templomnál találtuk, néhány fiatalra felügyelt, akik a cinteremben végezték a tavaszi nagytakarítást. Szeméttárolót is állítottak a temetobe, hogy ne dobják a várfalon kívülre a száraz koszorúkat, virágcsokrokat. A kántor három éve gyakorol már, s most végzi magánúton a kántoriskolát. Örömmel újságolta, hogy hamarosan sor kerül a híres haralyi Rieger orgona újjáépítésére, átszerelik elektromos fúvásúra. Egy tusnádújfalusi orgonaépíto mester végezné el 6000 euróért! ,,Az lenne még az igazi, ha a búcsúra megszólalna az orgonánk!” - mondták a helyiek. Kéz­di­vásárhelyi munkahelyén kerestük meg Fábián Imrét, az egyházközség gondnokát, aki elmondta, hogy háromhektárnyi kaszálója van a filiának, s egyházi erdojének kivágatott deszkaanyagából tavaly sikerült újrapadoltatni a templomot.
A pénz diktálja az iramot
Legalábbis ez derült ki a Szakács Tibor­ral, Gelence községépíto polgármesterével és Szoke Tibor tanácstaggal folytatott beszélgetésbol. Három esztendeje ugyanis, hogy egy angol polgár telket és parasztházat vásárolt Haralyban azzal a céllal, hogy ott mozgássérült gyerekek számára otthont építhessen. A parasztházból vakációs ház lett, s ha a brit pályázati pénz is számláján lesz, nemcsak néhány helybelinek kerül majd ott munkahely, hanem - ígéret szerint - a faluból fogják beszerezni, felvásárolni a bioeledelt, krumplit, tejet, tojást egyebet.
- Mire számíthat a lélekszámában egyre növekedo falu a közeljövoben és távlatilag? - kérdeztük a polgármestert.
- Látta, a bekötoutat önköltségbol rendbe tettük, s most megpályázzuk aszfaltozását. Része lesz ez annak az útnak, amely Gelencét fogja összekötni Zabolá­val. Megalakítottuk Gelence-Zabola-Szentkatolna Zernye kistérségi egyesületét, bejegyeztettük már a bíróságon, s bízom abban, hogy így majd többet tudunk tenni településeink jobbításáért-szépítésért. Haralyban kormánypénzbol a vakációban megkezdjük az iskola épületének teljes rehabilitálását. Önrészünk a kazánház beszerelése, az már elkészült. S nehogy valaki azt mondja, Haraly mostohagyermeke Gelencének, a nyáron leszerzodjük, és az ismert izraeli program keretében megkezdjük a községközpont vízellátási rendszerének kiépítését. A mélyfúrásokból fogunk jó minoségu vizet nyerni, s ebbol - mert jó a hozam - elsonek Haraly, de majd Zabola és még Imecsfalva is részesülhet. Erre az évre tervezzük a haralyi kultúrotthon teljes külso-belso feljavítását, korszerusítését. Engedélyünk is van már a köz­ségi csatornázásra, s természetesen távlatilag a falu is számíthat rá. Ahol ivóvízrendszer van, oda kell majd szennyvízülepíto is.
A polgármester arról sem feledkezett meg, hogy Haralynak testvértelepülést szerezzen. Van ugyanis a balatongyöröki közjegyzoség hatáskörében egy akkora település, mint Haraly, Valus a neve. Az ismerkedést a gelencei faluünnep alkalmával ejtik majd meg, Szent László napján. A polgármester megígérte, hogy Haraly központjába, ahol leágazik a temeto és a templom felé tartó út, székely kaput is építtetnek, amilyen még volt ebben a faluban.
Vass József cserkészkiképzo parancsnokkal is találkoztunk, aki elmondta, hogy a megújuló iskola kertjében a nyáron szeretnének cserkészparkot létesíteni. A Föld napján már kitakarították az udvart.
Szinte hihetetlen, hogy kies hazánkban mennyire nem értékelik azt az igen hasznos nevelomunkát, amit a cserkészszövetség, a cserkészcsapatok végeznek.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép