Történelmünk: A székelyek eredetérol és megtelepedésérol

2007. május 5., szombat, Archívum 2003–2007

A székely ispán székhelye Udvarhely, aztán Görgény vára volt. Hívei közül az ispán alispánt nevezhetett ki. Az ispán rend szerinti tanácskozásokat tartott a székely elokelokkel, s kezdetben a székekbol hozzá intézhették a perek fellebbezését. Bár elofordult, hogy önálló hatalmat próbáltak maguknak szerezni, s olykor a királlyal is szembefordultak (például 1466-ban Mátyás ellen), de mégis ok voltak a törvényesség és a központi hatalom hivatalos képviseloi.
A Székelyföld jogi egysége legfobb bizonyítékának az általános közgyulés vagy nemzetgyulés intézményét tartjuk. Ez az intézmény akkor is fennállt, amikor az erdélyi vajda és a székely ispán ugyanaz a személy volt. A nemzetgyulést az ispán akkor hívta össze, amikor különösen fontos kérdésekben kellett döntést hoznia. A székeknek is joga volt közgyulések meghirdetése. A nemzetgyulésnek állandó székhelyet nem jelöltek ki, de közismert, hogy a legtöbb alkalommal Udvarhelyen, illetve a közeli Agyagfalván tartották.
A nemzetségi szállásterületet - amint láttuk - pontosan elkülönítették, s ezen kezdetleges igazgatási egységeket hoztak létre, amelyeket ,,székelyek földjé”-nek (az oklevelekben terra siculorum) neveztek. Ezekbol bontakozott ki a székek rendszere.
Önmagában is érdekes kérdés: miért alakultak székek és nem vármegyék a székelyek, szászok, kunok és jászok szállásterületein. Nem vármegyék, mint a magyar szállásterületeken. Ez annál is érdekesebb, mert a székek és a vármegyék feladatai majdnem azonosak voltak. A meggyozo választ még nem találta meg a történetkutatás, azonban sokatmondó tény, hogy a székek a hadi szolgálatra kötelezett, betelepülo vagy csatlakozott idegen népeknél alakultak, valamint a magyar nyelvet beszélo, idegennek semmiképpen sem nevezheto székelyek szállásterületén. Az sem érdektelen, hogy székek ott jöttek létre, ahol hiányzott a magyar nemesség. Az elobb mondottak azt sugallják, hogy a széki intézményben szervezési elvet és gyakorlatot egyaránt láthatunk. A katonai szerep és a széki rendszer kapcsolata pedig nyilvánvaló: a székely hadat székek szerint szervezték, minden székely széknek saját hada volt.
Elore kell bocsátanunk, hogy oklevelekben a szék (sedes) kifejezés csak késon, a 14. század közepén jelenik meg, de ez nem jelenti azt, hogy a székek akkor keletkeztek volna. A 13. században a közigazgatási-politikai szervezet már a szék volt, amely földrajzilag körülhatárolt egységet képezett, s mindegyik szék külön törvényhatóságként muködött. Az egyes nemzetségi szállásterületeken, valószínu, nem egy idoben alakultak ki a székek. A szállásterületeket az egyik elozo fejezetben már bemutattuk, bizonyosan ezekben alakultak ki a székek. Sepsiszék esete ezt jól példázza; a sebesi-sepsi székelyek földjét (,,terra Sebes”) 1224-ben a szászok kiváltságlevele, az Andreanum említi eloször, majd 1349-ben egy oklevél területnek (districtus), 1404-ben egy másik Sepsiszéknek (sedes) nevezi. A districtus valóban már a szék korábbi neve lehetett.
A kézdi székelyek neve 1307-ben, az orbai székelyeké 1396-ban jelenik meg, késobb, a 17. század második felében Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék Háromszék név alatt egyesül. Ér­demes megemlíteni, hogy a Kézdi-, Orbai- és Sepsiszék az illeto székely csoport nevét vette fel, s nagy a valószínusége annak is, hogy Udvarhelyszék eredeti neve Telegd volt, hiszen Udvarhelyszék a telegdi székelyek szállásterületén jött létre. Udvarhelyszéket fo székként tartották nyilván. Marosszéket ugyancsak a telegdi székelység alapította, bár ennek egyes részein az újabb kutatások szerint (Benko Loránd) elozoleg már magyar nemzetségek laktak. A szék elso említése 1321-1322. Marosszék nyilvánvalóan a Maros folyótól kölcsönözte a nevét.
A csíki székelyekrol 1324-bol maradt ránk feljegyzés, nevük eredetét nehéz megfejteni, egyesek összefüggésbe hozták a Kézai-krónikában megjeleno Csigla-mezovel. A fenti hat szék területe képezte a tulajdonképpeni Székelyföldet, amely a hat székely nemzetség eredeti szállásföldjére terjedt ki. A székeket a földrajzi tényezok szerint határolták el, ezek területét folyók és hegyek választották el, s szorosok, átjárók kötötték össze. Gondoljunk például a Tusnádi-szorosra, amely Csík- és Sepsiszék határa volt, vagy a Hargitára Csík- és Udvarhelyszék között.
A hetedik székely szék - Aranyosszék - létrejöttérol bovebben szólnak a források. Amint közismert, ide a kézdi székelyek rajzottak ki valamikor 1260-1272 között. A szék neve 1469-ben jelenik meg oklevélben. Nevét az Aranyos folyótól kapta.
A kisebb székek késobb alakultak, s létrejöttüket elsosorban az anyaszéktol való nagy távolság, egyes évszakokban, a zordabb teleken az elzártság indokolta, de az anyaszéktol teljesen soha nem szakadtak el. Miklósvárszék Sepsi­széktol vált le, Kászonszék Csíkszéktol, Ke­resztúrszék és Bardóc-fiúszék Udvarhelyszéktol vált le. A fiúszékek elnevezése a központibb fekvésu, vagy valami funkcióval rendelkezo településtol származik (Bardóc, Keresztúr, Kászon).
Miklósvárszék kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. A központi település - amelytol a szék neve származott - már 1211-ben fennállott Miklósvára (indagines Nicolai) néven. Itt a Baróti-hegyek és az Olt közötti területen akkor a sepsi székelyek éltek, és fokozatosan kilenc falut létesítettek (Barót, Bodos, Bölön, Köpec, Miklós­vár, Középajta, Nagyajta, Szárazajta, Sepsibacon), amelyek aztán külön székben szervezodtek. Stibor erdélyi vajda 1395 körül megengedte, hogy Miklósvár, Sepsiszék ellenkezése ellenére, törvényszéket tartson a többi szék mintájára. Ezt a jogot Zsigmond (1387-1437), majd Mátyás király megerosítette. Feltételezheto, hogy eredetileg az ide települo székelyeknek várszolgálatot kellett teljesíteniük, tehát katonai szempontok is közrejátszottak ennek a kis térségnek a megszállásában. Eredetileg Szentmiklós­várszék volt a neve, központja pedig Miklósvár volt. A kiváltságlevélbol világosan kiderül, hogy Miklósvárszék nem fiúszék, hanem teljes jogú közigazgatási egység volt (legalábbis bizonyos idoszakokban).
A katonai védelmi szempont Kászonszék önállósodásában még nyilvánvalóbb: mivel határszélen terül el, az itt éloknek orködniük kellett, ezért engedi meg Zsigmond, hogy maguk közül hadnagyot és bírót válasszanak.
Keresztúrszék valószínuleg a 15. században - megegyezés útján - vált külön Udvarhelyszéktol, s akkor is inkább bíráskodás terén gyakorolt önállóságot.
Bardóc-fiúszék késobbi képzodmény, s a telegdi székelyek földjén alakult meg, jogai I. Rákóczi György (1630-1648) fejedelemtol származnak, s azokat 1635-tol gyakorolhatta. De elgondolkodtató adat, hogy az 1332-es pápai tizedjegyzék Bardóc falu neve mellett sorolt fel öt olyan települést, amelyek körülötte találhatók, tehát akkor már kisebb egyházi központ lehetett.
A tisztségviselok
A székek hatásköre a hadi s igazságszolgáltatási feladatok ellátása volt. Ennek végzésére hadnagyot és székbírót választottak a nemzetségek a lófoséggel (primipilátus) rendelkezo családok körébol, meghatározott sorrend szerint. Eredetileg minden anyaszéknek két fo tisztviseloje volt: a hadnagy és a székbíró. A két tisztségviselo között hatalom- és funkciómegosztás létezett; a katonai ügyekért a hadnagy volt felelos, az igazságszolgáltatás viszont a bíróra tartozott. A gyakorlatban azonban a hatalomelkülönítés nem érvényesült szigorúan, mert a hadnagy gyakran bíráskodott a székbíró társaságában, sot, külön is. Az 1500-as évektol a hadnagyot gyakran kapitánynak, illetve fokapitánynak nevezték - amint látni fogjuk, az önálló Erdélyi Fejedelemség idején.
A hadnagy és bíró tiszte régebbi a székek kialakulásánál. A 15. század óta királybíró is muködött a székelyek között, aki kezdetben a székbírót ellenorizte és segítette. A királybíró az állam tisztségviseloje, s 1562 után a szék elso tisztségviseloje, de a székek késobb ki fogják vívni a királybíró választásának jogát. Már korán, a 15. században a nemzetségi bírót esküdtek - ,,székülok” - váltották fel. A székek törvényeit 1499-ben, 1505-ben, 1506-ban és 1555-ben összeírták, de azok nagy része mint székely szokásjog már a letelepedéstol érvényben volt.
A falvak igazgatásáról a korai idore vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, de a késobbi gyakorlat csírái minden bizonnyal már a falualapításkor megjelentek. Eszerint a faluközösségnek a képviseloje a falunagy (késobb falusbíró) volt, aki az igazgatási s helyi igazságszolgáltatási feladatokat ellátta. A katonai és polgári szervezet a székely falvakban összefonódott, a falu alapegységét a tized képezte, amelyben a családokat nyilvántartották, s hadi feladatokra mozgósították, ugyanakkor a tizesek a faluközösségnek mindennapi teendoiben is fontos szerepet kaptak, például a határhasználat rendjének kijelölésében.
A településrendszer kialakulása
Bármely nép végleges letelepedésének voltak alapveto feltételei: szabad és alkalmas terület, valamint elviselheto éghajlat, végül otthont adó hajlék. A székelység számára a kijelölt vagy általuk választott szállásterület megfelelt ezeknek a feltételeknek. A település helyének kiválasztása nem volt véletlen, hanem tudatos cselekedet eredménye. A települni szándékozók rendszerint a természeti viszonyok függvényében döntöttek, amit más tényezok is befolyásolhattak, mindenekelott a megélhetést biztosító gazdálkodás szempontjai.
A székelységnek a letelepedés idején nagyállattartó s földmuvelo társadalma volt, s a lótenyésztésnek különös jelentoséget adott az, hogy a katonai szolgálathoz nagyszámú lóra volt szükség. Az akkori félszilaj állattartás terjedelmes, lehetoleg sík vagy lankás legeloterületet igényelt, értheto, hogy a székelyek elsosorban a folyóvölgyek mentén s az ott képzodött teraszokon alakították ki állandó településeiket. Mivel az állattenyésztés mellett folyamatosan nott a földmuvelés jelentosége, a legelok egy részét feltörték, s szántófölddé alakították. A hegyeket, hegyvonulatokat nem vették igénybe sem a Keleti-Kárpátokban, sem a Hargitán, de még a kevésbé magas erdos területeket sem. Ezek tartalékföldek maradtak, s közösségi tulajdont képeztek. A népesség szaporodása szükségessé tette azt is, hogy erdoirtással növeljék a legelo- és szántóföldek területét.
A faluhálózat
A székelységnek, akár a magyarság egészének, állandó települése a falu volt, amely számos térségben a téli szálláshelyeken jött létre, hosszas átalakulás eredményeként. Hogy a Székelyföldön mennyi­re dívott a téli-nyári szállások rendszere, még nem eléggé tisztázott kérdés. De a honfoglalás kori magyar törzsek analógiája alapján valószínunek látszik, hogy a letelepedés elso idoszakában a kettos szállás rendszere a székely szállásbirtokon nem tartozott a ritkaságok közé. Ehhez a szükséges mozgástér rendelkezésre állt, s a hagyománya is megvolt abból az idobol, amikor a székelység együtt élt a magyar törzsekkel. A kezdeti idokben különbözo okok miatt (elmocsarasodás, talajmozgások, ellenség pusztításai) az állandónak szánt falvak is megváltoztathatták településhelyüket.
A 11-12. századi faluhoz szántóföld és legeloterület tartozott, amelyet a falu nyílvetéssel osztott ki a családoknak használatra, de már a korai idoszakban kialakult az örökletes, apáról fiúra szálló magánföld rendszere is. Ezt nevezték székely örökségnek (siculica haereditas), amelynek jelentoségére egy késobbi fejezetben még visszatérünk. A nagy kiterjedésu erdos területek és legelok a falucsoportok vagy székek közös tulajdonát képezték (Hatod, Szék havasa). A falualapítás történetéhez hozzátartozik a falupusztulás jelensége is: természeti csapások, nagy járványok vagy háborús dúlások egyaránt okozhatták.
Egyed Ákos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép