Száz éve született Dsida JenoEmlékezet: Túl a legendán

2007. május 19., szombat, Archívum 2003–2007

Emlékezet: Túl a legendán (Száz éve született Dsida Jeno)
Száz esztendeje született Dsida Jeno, az erdélyi magyar költészet meghatározó alakja. Arról is lehetne értekezni, hogyan kanonizálódott az ötvenes évek sorsát és költészetét kikezdo rágalmazások, feljelentésszámba meno inszinuációk után. Amikor 1956-ban Panek Zoltán az Utunkban sürgette újrakiadását, ma már szinte hihetetlen indulatok igyekeztek az angyalok citeráján játszó költot újra s véglegesen elnémítani. Szilágyi András, az Új pásztor szerzoje antiszemitizmussal vádolta egy Markovits Rodionnal fo­lyó áldatlan vitája miatt, Méliusz József pedig arra figyelmeztetett, hogy ,,vigyázat, hamis angyal…” Egykori barátai, Kiss Jeno vagy Szemlér Ferenc mélyen hallgattak, akkor Földes László igyekezett egy hosszú elemzo tanulmányban - kétségtelen, már az is gyozelemnek számított, hogy nem a legendáról, hanem a versekrol írt - bevinni a köztudatba, de még tíz évnek kellett eltelnie, hogy Szemlér Ferenc nagy bevezeto tanulmányával megjelenhessenek válogatott versei. Akkor még hiányosan, hiszen ebbol a könyvbol hiányzik a Psalmus hungaricus, a Csokonai sírjánál, a Tükör elott. Utóbbi töredékes verses regény elhíresült ars poeticáját idézi Szemlér is, amelyben Dsida a könnyu, halk beszéd poétájának jellemezve önmagát, kissé furcsán idézi meg Adyt, hiszen ,,az o tusázó, véres szellemének / hatása, hogy a játszi hangulat / megvetve bujdosik a magyar ének / berkeiben, és többé nem mulat. / Kik vígat írtak, szemlesütve félnek, / mint csempészek, ha zubbonyuk alatt / titkos bankókat rejtenek a ráncok / s matatják oket vizslató fináncok…” Kérdéses viszont, hogy eme ars poeticájához mennyire volt huséges Dsida, hiszen akkoriban a halál égeto közelségében írta nagy verseit, a Tóparti látomást, A sötétség versét, s akkoriban íródhatott töredékben maradt vagy eleve töredéknek íródó Tízparancsolata és az áradó Psalmus hungaricus, hol mintha épp Ady tusázó, véres szelleme támadna fel; sodró, tragikus látomás ez, már az elso sorok, a verskezdet jelzi, hogy itt egy másik Dsida szólal meg: ,,vagy félezernyi dalt megírtam, / s e szót: magyar, / még le nem írtam. / Csábított minden idegen bozót, / minden szerelmet bújtató liget. / Ó, mily hályog borult szememre, / hogy meg nem láttalak, te elhagyott, te bús, kopár sziget, / magyar sziget a népek Óceánján…” Betegsége ekkor már súlyosbodik, a halál árnyékában pedig hirtelen másnak látszik minden, a magyar zsoltárban fölszakadnak a sebek, s a költo, messzire kerülve a könnyu, halk beszédtol, példátlanul áradó vallomásban ír Erdélyrol, a magyarságról, s ez a zsoltár azt is mutatja, hogy milyen irányba fejlodhetett volna tovább ez a költészet…
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép