Mi történik a városházán?Álláspont: Újrafogalmazott szövetkezésre lenne szükség — B. Kovács András

2009. november 25., szerda, Közélet

A sepsiszentgyörgyi városi tanácsban az MPP-s alpolgármester leváltására készül a polgármester és az RMDSZ-frakció, állítólag a román tanácstagok többségének segítségével. A helyi önkormányzatban az MPP-nek kilenc, a RMDSZ-nek nyolc képviselője jutott be a tavalyi választásokon, a négy román közül kettő vagy három támogatására számít a leváltást célul kitűző új szövetkezés.

A két magyar frakció között eddig koalíció állott volna fenn, a polgármester szerint ezt az MPP állítólag felrúgta, merthogy ,,ellenzéki pártként viselkedik", ezért menesztené az alpolgármestert, és hírek szerint nem kíván helyébe másikat állítani, beérné a maradó RMDSZ-es másik alpolgármesterrel és a városmenedzserrel, akit ő nevezett ki. Az MPP nem tud a koalíció felmondásáról, ellenzékbe vonulásáról sem beszél, viszont több bírálatot fogalmazott meg az utóbbi időben a városfejlesztéssel és a központ átalakításával kapcsolatban, ráadásul javaslatára a tanács vizsgálóbizottságot hozott létre a központban elköltött pénzek ellenőrzésére. Ezt értelmezte — maga tudja, miért — a polgármester ellenzékbe vonulásnak.

Holott a szándék más lehetett.

E tényekből ítélve a városi tanácsban kirobbant konfliktus hátterében a pénz és befolyáselosztás körüli nézeteltérések állanak, az MPP szemlátomást egy évi ún. koalíciós kormányzás után elégedetlen a neki juttatott szereppel, választási eredményei alapján több illetné meg. A leváltás előtt tehát tanácsos lenne azt megvizsgálni, valóban túl szerény-e az a befolyási kör, amelyet a polgármester a legerősebb frakciónak juttatott. Úgy tűnik, nem alaptalan a mellőzésre, félreállításra, leértékelésre valló panasz. Az MPP nem csupán a városi intézményekben nem kapta meg az őt megillető posztokat — a Locato cég körüli bonyodalmak erre vallanak —, hanem a pénzek elköltésébe sem biztosított a beleszólása. Mi több, nem szavatolt tanácstagjainak a városi közigazgatás irodáival való együttműködése sem. Ez érthetően frusztráció a számára, ne feledjük, a pártépítés szakaszában lévő új szervezetről van szó, melynek meg kell szilárdítania mind szervezeteit, mind szociális és szakemberi hátterét ahhoz, hogy választói bizalmát megtarthassa a közszolgálatban.

Ezért úgy vélem, nem szerencsés dolog a befolyásbeli aránytalanságokat tovább torzítani a városi tanácsban. Véleményem szerint nem az alpolgármester leváltására, hanem új koalíciós elosztásra van szükség. Az, hogy a polgármester és pártja kisajátítsa a végrehajtói szférát, és ellenőrzés nélkül maga dönthessen a pénzek elköltéséről, a munkálatokba bevont vállalkozók megválasztásáról és megbízásáról, a városfejlesztésről, és a többi frakciónak legfeljebb az utólagos kivizsgálás szerepe jusson, nem lehet érdeke sem a közösségnek, sem a közembernek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 770
szavazógép
2009-11-25: Közélet - x:

Itthon tegyenek rendet (Az RMDSZ-t támadja az MPP) — Farkas Réka

A háromszéki és sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek előbb saját háza táján kellene rendet raknia, s csak azután támogatást ígérnie a felvidéki magyaroknak — véli Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke. Ezzel Antal Árpád egy korábbi kijelentésére utalt, miszerint gyűjtést szervez a RMDSZ, és segíti a szlovákiai magyarokat, hogy kifizessék a magyar nyelv használatáért rájuk rótt büntetéseket.
2009-11-25: Belföld - x:

Hírsaláta

FOGYNAK A SZAVAZÓK. 1990 óta — amióta szabad elnökválasztásokat tartanak Romániában — folyamatosan csökkent a szavazók száma. 1990-ben, amikor Ion Iliescu győzött, az állampolgárok 86,19 százaléka szavazott, 1992-ben, amikor ugyancsak Iliescu lett a nyertes, a szavazati joggal rendelkezők 76,2 százaléka járult az urnák elé, 1996-ban az államfőválasztás Emil Constantinescu győzelmével végződött, s a lakosság 76,01 százaléka szavazott, 2000-ben ismét Ion Iliescu nyerte a választásokat, akkor 65,31 százalék szavazott, 2004-ben, amikor Traian Băsescu szerezte meg az államfői címet, a választójoggal rendelkező állampolgároknak csak 58,5 százaléka szavazott.