FOGYNAK A SZAVAZÓK. 1990 óta — amióta szabad elnökválasztásokat tartanak Romániában — folyamatosan csökkent a szavazók száma. 1990-ben, amikor Ion Iliescu győzött, az állampolgárok 86,19 százaléka szavazott, 1992-ben, amikor ugyancsak Iliescu lett a nyertes, a szavazati joggal rendelkezők 76,2 százaléka járult az urnák elé, 1996-ban az államfőválasztás Emil Constantinescu győzelmével végződött, s a lakosság 76,01 százaléka szavazott, 2000-ben ismét Ion Iliescu nyerte a választásokat, akkor 65,31 százalék szavazott, 2004-ben, amikor Traian Băsescu szerezte meg az államfői címet, a választójoggal rendelkező állampolgároknak csak 58,5 százaléka szavazott.
A MAGYAROK IS. Amióta államfőjelöltet állít az RMDSZ, folyamatosan csökkent a magyar jelöltekre leadott szavazatok száma. Első alkalommal, 1996-ban Frunda Györgyre 761 411 személy voksolt (6,02 százalék), 2000-ben már csak 696 989 (6,22 százalék), 2004-ben Markó Bélára 533 446 választójogú állampolgár, azaz 5,1 százalék szavazott.
ERDÉLYBEN BĂSESCU NYERT? A B1 TV által rendelt CSOP exit poll összesített adatai szerint Băsescu Erdélynek köszönheti, hogy megnyerte az első fordulót. Itt a jelenlegi államfő közel 15 százalékot vert Geoanăra, miközben Havasalföldön az SZDP-s jelölt hat százalékkal megelőzte őt. A fővárosban Antonescu talált a legtöbb támogatóra, de így is csak egy százalékkal volt népszerűbb Băsescunál. A három jelölt szereplése régiókra bontva, százalékban: Moldvában Geoană 33,7, Băsescu 32, Antonescu 24,4; Havasalföldön Geoană 37,3, Băsescu 31,1, Antonescu 20,2; Erdélyben Băsescu 37,1, Geoană 22,8, Antonescu 21,4; Bukarestben Antonescu 31,6, Băsescu 30,4, Geoană 25,4.
EMEF-ET A MÁSODIK FORDULÓ ELŐTT. Az összefogás hiánya miatt nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat az elnökválasztások első fordulójában — vélekedett vasárnap este Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint várható volt, hogy kiélezett küzdelem lesz az első két helyezett között, Traian Băsescu karizmatikus egyénisége és Mircea Geoană posztkommunista tartalékai döntő szerepet játszottak. Sajnos, az is borítékolható volt — mondta —, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje az előző elnökválasztásokat alulmúló eredménnyel fog szerepelni. Beigazolódott, hogy a magyarságot nem sikerült megmozgatni, elmaradt ugyanis az az összefogás, amely alapjául szolgált az európai parlamenti választások sikerének — mondta a püspök. Ebből következően szerinte az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a nézetét, hogy a nemzeti szempontot behelyettesíti a pártszempontokkal, s hogy pártjelöltet indít közös nemzeti jelölt helyett. ,,A magyar választók most üzentek nekünk, elsősorban az RMDSZ-nek, de mindannyiunknak is" — mondta a püspök, aki szerint ez pozitív üzenetként is felfogható, mert arról szól, hogy a romániai magyarság fogjon össze. Az EMNT elnöke elmondta: javasolja, hogy a két forduló között mielőbb hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), és egyeztessenek arról, hogy a következő fordulóban a romániai magyarság melyik elnökjelöltet támogassa. (MTI)