A szerző az emlékév alkalmából, felkérésre írta a nagy osztrák zeneszerző életművét is feldolgozó darabját, de a komponistát harminc éven át alkalmazó Esterházy család között számtalan párhuzam kínálkozott. A közönség láthatja Joseph Haydn eszterházai mindennapjait, ,,a parancsszóra alkotás, az életmű és az élet közötti ordító különbségek epizódjait" ― mondta a színműről. A harminchárom jelenetből álló darab azonban nem egyszerűen a zeneszerzőről vagy az Esterházyakról szól, figyelmeztet Göttinger Pál rendező: éppúgy felbukkan benne a művészi szabadság kérdése, Haydn helye a zenetörténetben, kapcsolata Mozarttal és Beethovennel, valamint egy morbid krimiszál is.

A komponista fejét a valóságban is ellopták temetése után nyolc nappal, és csak 1954-ben temették vissza a test mellé. ,,Koponyarablás mostanában is történik, de akkor kimondottan divat volt a frenológia elnevezésű, azóta kudarcosnak bizonyult (ál)tudományág miatt, amelynek művelői a koponya domborulataiból következtettek a vizsgált személy tulajdonságaira és képességeire" ― idézte fel a történetet Göttinger Pál. A Haydn fejét ellopó Rosenbaum és társai le is folytatták a vizsgálatot, és megállapították, hogy a komponista koponyáján nagyon fejlettek a ,,zenedudorok".

Göttinger Pál kiemelte: Esterházy vele egyenrangúan felkészült nézőre számít. A Bárka Színház produkciójában Joseph Haydnt Benedek Miklós alakítja, partnerei Kálid Artúr, Réti Adrienn, Ilyés Róbert, Gados Béla, Telekes Péter, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Parti Nóra, Lázár Kati, valamint egy komplett kamarazenekar. Az ősbemutató díszletét Csík György, a jelmezeket Kovalcsik Anikó tervezte, az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel.