Sólyom ügyében az Európai Bírósághoz fordulnak
Sólyom László Szlovákiából való kitiltása ügyében az Európai Bírósághoz fordul a külügyminisztérium — közölte Balázs Péter. A külügyminiszter azt mondta, hogy a köztársasági elnök ügyében az Európai Bizottság által a héten nyilvánosságra hozott vélemény részben Magyarországot igazolja, a bizottságnak azt a meglátását viszont, amely szerint az államfő más elbírálás alá esik, nem tartják kielégítőnek.
Balázs Péter szerint, ha ezt elfogadnák, akkor más elbírálás alá esne a kormányfő, a külügyminiszter vagy a külügyminisztérium dolgozói, és nem lehet pontosan meghatározni, hogy a sornak hol van vége. Éppen ezért jogértelmezési igénnyel fordulnak az Európai Bírósághoz, ahol — reményeik szerint — körülbelül fél év alatt születik egy precedensértékű ítélet, hiszen ilyen esetre az Európai Unión belül korábban nem volt példa — tette hozzá.
Az ukrajnai magyarságért
Elsősorban az ukrajnai magyarság oktatási problémáiról tárgyalt Kárpátalján Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár, aki kétnapos hivatalos látogatásának első napján, tegnap a megye kormányzójával, a magyar szervezetek és történelmi egyházak vezetőivel találkozott. Az Oleh Havasi kormányzóval folytatott megbeszélését követő ungvári sajtótájékoztatón Szabó Vilmos elmondta: a találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország stratégiai jelentőségűnek tekinti a magyar—ukrán kapcsolatokat, s ennélfogva abban érdekelt, hogy Ukrajna politikailag és gazdaságilag erős és stabil ország legyen. Kifejtette: az elmúlt két évtizedben komoly eredmények születtek a kárpátaljai magyar kisebbség önazonosságának megőrzése szempontjából meghatározó oktatás terén, amit azonban veszélyeztetnek az utóbbi időben Ukrajnában megjelent negatív tendenciák.
Háborús terveket loptak el
Számítógépes kalózok hozzáfértek a titkos amerikai—dél-koreai katonai védelmi terv bizonyos részleteihez, és elképzelhető, hogy az illetők észak-koreaiak voltak — közölte a szöuli védelmi minisztérium. A kalózok egy kínai IP-címet használtak fel arra, hogy feltörjék azt a hadműveleti tervet, amelyet Dél-Korea az Egyesült Államokkal közösen dolgozott ki saját védelmére arra az esetre, ha háború törne ki a Koreai-félszigeten. A hadműveleti terv keretében állomásozik 28 500 amerikai katona Dél-Koreában, de számolnak azzal is, hogy totális háború kitörése esetén akár 700 000 amerikait vetnek be a félszigeten. Dél-Korea azt gyanítja, hogy az észak-koreai hadseregnek van olyan részlege, amely számítógépes kalózkodással foglalkozik. Szöul már korábban is megvádolta Phenjant azzal, hogy igyekszik betörni számítógépes rendszereibe, nemcsak katonai, hanem polgári területen is.
