Kiveszőfélben az a mesterség, amelyhez legkedvesebb babonáink egyike kötődik. A kéményseprőt mindig is megbecsülés övezte, s a vele való találkozástól szerencsét reméltek. Bár e hiedelem eredetére számos olyan magyarázat született, amelyek egyike sincs összefüggésben az új év eljövetelével (a rómaiaknál a család védő szelleme a tűzhelyben lakik, aztán gondoljunk csak a tiszta kémény csökkenti a tűzveszélyt elvére, valamint a szerencsém volt, mert nem kormozott össze megjegyzésre), mégis számos újévi jókívánság hozható kapcsolatba a kéményseprővel.
Az alábbiakban a legismertebb sepsiszentgyörgyi kéményseprő-dinasztia, a Falka család által kiadott 1923. évi köszöntőt közöljük, s mellékelünk néhány kéménytakarítást igazoló számlát. Az igényesen elvégzett munka ellenértékét ugyanis ízléssel megtervezett nyugtával vették át. A harmincas évekből származó román nyelvű számla Orendt Gyula ismert iparos névjegyét viseli, aki egy időben a sepsiszentgyörgyi ipartestület alelnöki szerepét is betöltötte.
A Falka család újévi köszöntője
Újév napja virrad, hirdeti a hajnal,
Most múlt ki az óév, tele búval, bajjal.
Vajha az, amelyik most lép a nyomába,
Boldogságot hozna végre e világra.
Ránk férne valóban! A kaput kitárjuk,
Hogy rajta a szerencse belépjen, várjuk.
Kéményseprő legyen, ki jöttét jelentse:
Mert a kéményseprőt látni is szerencse!
Teljesül az óhaj: Tiszta ünneplőbe
Aki hozzánk jön ma este, az a munka hőse.
Akinek munkája sohasem volt meddő,
Szerencsét kívánni jön a kéményseprő.
Ismeri mindenki, becsüli is egyben,
Nem dolgozik senki nála évközt szebben.
Tisztaság és jólét fakad a nyomában,
Ha szorgos munkára megjelent a házban.
Helyét derekasan mindig megállta,
Faggyal, hővel, bajjal bátran szembeszállva,
Hogyha ő megjelent, rendbe jött a tűzhely,
S nem volt semmi baj korommal, sem füsttel.
Aki évközt gyakran munkálkodni tért be,
Most jó kívánsággal ajtónkon az lép be.
Hogy ez az év ne legyen szerencsétlen s meddő,
Azt kívánja néktek most a kéményseprő.
