Ha elsóztuk az ételt, ne próbálkozzunk tojásfehérje habját keverni a túlsózott levesbe, hogy megkocsonyásodván, miután a felesleges sót magába szívta, egy egyszerű mozdulattal kiemeljük a sós részt. Sok friss petrezselyemmel és zellerlevéllel feldúsítva nyers krumplit se reszeljünk bele, és ne folyamodjunk a fél késhegynyi szódabikarbónához sem, és az almaecet cukorral összekeverve, hogy az a sót semlegesítse, eszünkbe se jusson. Egyszerűen csak tegyük félre az ételt estére. Ha akkor sem ízlik, akkor másnap reggelre vagy másnap estére, esetleg harmadnap délre az ez van, ezt esszük alapon. Mormoljuk el magunkban a varázsmondatot: ha nem tetszik, tetszeni fog később. A legvégén azzal szokott zárulni az önmagunkkal szemben folytatott harc, hogy no ugye, hogy most megeszed? Meglátjuk, hogy előbb-utóbb megesszük. És még takarékoskodunk is ezáltal.
Ha valami túl édesre sikerült
Hozzátehetnénk egy kávéskanál citromlevet vagy almaecetet a túlédesített ételhez, ami leköti a cukrot. De ne tegyük. Az édeset úgyis csak mi szeretjük. Ha egyszer-kétszer ettünk belőle, s még mindig marad, s azt nem sikerül rásóznunk senkire sem a családban, sem a szomszédságban, akkor dobjuk a kukába az egészet. Nem kár érte.
A mártásról
Ha a mártás túl híg, túl sűrű, vagy túl világosra sikerült, s ez kétszer-háromszor megtörtént, fölösleges liszttel sűríteni, húslevessel, tejjel, tejszínnel hígítani. Ne készítsünk többé mártást. Minek? Úgysem szokott sikerülni.
Ha odaégett
A fazék tartalmát óvatosan átöntjük egy másik edénybe. A káromkodásokat és a szentségeléseket megelőzve vigyük le a fazekat az utcai szemetesbe. Így azt a férj nem látja meg, és máris elkerültünk egy kiadós veszekedést. Mindent a családi békéért! Ám ha az odaégett ételt mégis meg akarjuk etetni valakivel, tegyük át egy tiszta lábosba, pirítsunk egy-két szelet kenyeret, óvatosan fektessük a párolgó étel fölé, és ruhával fedjük le. Máris kész az étel a nem finnyás vendégeinknek.
Ha túl zsíros
Hűtsük ki, és a hideg ételről szedjük le a megfagyott zsiradékot. Kutyánk nagyon hálás lesz érte.
Mit tegyünk, hogy a puding ne bőrösödjön?
Rögtön főzés után olvasztott vajat vagy tejfelt tegyünk rá, keverjük meg gyengéden, a föl és a hab eltűnik a tetejéről. Ha nem tűnne el, ne készítsünk többé pudingot. Egyenek szalonnát a büdös kölykök.
Hogy jobban puhuljon a hús
Ha öreg tyúkot kaptunk ajándékba, főzés előtt kenegessük be ecettel, citromlével, mézzel, mindenféle írral, de tudjuk közben azt is, hogy abból csirke soha a büdös életben nem lesz. De a legjobb, ha résen vagyunk, s nem fogadunk el ilyen ajándékokat, vagy ha mégis elfogadtunk, vannak olyan polgártársaink, akik nagyon szívesen seprűt vagy lábtörlőt hoznak érte cserébe. Két évre való vesszőseprűt vagy lábtörlőt nyerhetünk ily módon egy öreg tyúk árából.
Ha kemény, rágós a marhahús
Vágjuk apró kockákra. Nagyon jó lesz rágógumi helyett. Nem kell szalonnabőrt rágcsálnunk. Ezzel is megspóroltunk némi pénzt.
Hogyan főzzük a burgonyát?
Ha a burgonya fövése abbamaradt, mielőtt megpuhult volna, és megkeményedik, hiába forraljuk később, az már soha többet nem puhul meg. Ilyenkor gondoljunk az élet alapigazságaira: ha egyszer valamit elcsesztünk, azt már nehezen hozhatjuk helyre. Tehát: dobjuk ki bátran, hiszen vidékünkön szinte semmi pénzért dögivel van belőle. Tavasszal például szekérderéknyi hegyek rothadnak a hegyes és borvizes tájainkon, a jókedvűen csacsogó patakjaink partján.
Hogy ne fusson ki a tej
Legjobb, ha oda sem tesszük. Finom zacskós tejeket árulnak az üzleteinkben, olcsó tejporból készítetteket. Ezeket úgy, főzés nélkül is fogyaszthatjuk bátran. Ajánlott még aznap az elfogyasztása, de ha ez nem sikerülne, akkor se keseredjünk el, estére híg savanyútej lesz belőle. Ne feledjük: a tej és a tejes ételek nagyon fontos alapanyagai táplálkozásunknak! Az is igaz, hogy a tej és a tejes ételek nagyon érzékenyek minden szagra. Ezért ha mégis tejet forralnánk, tejberizst, tejbedarát, madártejet készítenénk, először is olyan lábost használjunk, amiben addig más ételt nem főztünk. És aznap ne fogyasszunk szárazbabból készült paszulylevest.
Hogy a zsír ne spricceljen ki
Vegyünk magunkra védőöltözetet: gumikesztyű, védőszemüveg, gumiköpeny, arcunkat is takarjuk le valami kendővel. Sütés közben borítsunk a serpenyőbe fényszitát, úgy eltávozhat a gőz, de zsír nem fröccsen ki. Kutyánkat, macskánkat tartsuk távol a látványtól. Nem fognak megismerni.
Hogyan kerülhetjük az erős ételszagot a lakásban?
Egy tányér forró vízbe néhány csepp levendulaolajat csepegtessünk. Erős szagú főzelékek főzővizébe cseppentsünk egy kevés ecetet. De legjobban úgy kerülhetjük el a lakásunkban az erős ételszagot, ha vendéglőbe, kifőzdébe vagy valakihez vendégségbe megyünk.
Hogyan bánjunk a felvágottal?
A mai világban elővigyázatosak legyünk a felvágottakkal. Rossz minőségűek, tele vannak adalékanyagokkal, nitrátokkal, nitritekkel, E betűs mérgekkel. Legjobb, ha gyümölcsöket, zöldségeket eszünk. Ezeket is permetezik, kezelik mindenféle mérgező vegyszerekkel, de legalább nem húsból készülnek.
Hogyan készül a jó kávé?
Főzés előtt néhány szem sót hintünk a hideg vízbe. Ha nagyobb adagot szeretnénk, mondjuk, ha többeknek kell főznünk valamilyen alkalomból, nyugodtan felhasználhatjuk az előző napokon gondosan összegyűjtött és hűtőszekrényben tárolt tegnapi, tegnapelőtti, sőt, még azelőtti kávézaccot is — a mennyiség növelésére. Meglátjuk, senki nem veszi majd észre, legalábbis nem szól. És így is sikerül valamennyicskét spórolnunk. Időt és energiát takarítunk meg azzal is, ha reggel lefőzzük az egész napit, majd hozzáöntünk fél liter vizet. Tea helyett is fogyaszthatjuk.
Hogyan készíthetünk jó teát?
A filteres teák, a granulátumok, a különböző teakeverékek nem olcsó mulatságok. Utak mellett, erdőn jártunkban szedjünk különféle növényeket (mindenikből lesz valamilyen tea), ezeket szárítsuk meg, majd zúzzuk apróra. Télen a kályha mellett felidézhetjük az előző nyáron azon a környéken eljárt autók kellemes benzingőzét is emlékeinkben.
Hogyan bánjunk a vajjal?
A túl kemény vagy már enyhén megrégidett vajat tisztítsuk le egy késsel, tegyük egy edénybe, és olvasszuk fel. Ha nem kényes a gyomrunk, akár kakaó helyett is fogyasztható beleaprított száraz kenyérrel.
Hogyan bánjunk a hagymával?
A székely konyha elképzelhetetlen hagyma nélkül. De amennyi az örömünk, sokszor annyi a bosszúságunk is átható szaga miatt. Legelőször is nyissunk ablakot. Fejünket ne tartsuk túl közel a hagymához, ne hajoljunk a hagyma fölé, így ugyan könnyen elvághatjuk az ujjunkat, de nem csípi meg a hagyma a szemünket. Előnye, hogy közben a tévét is nézhetjük. Nem könynyezünk, ha hagymavágás közben egy korty vizet veszünk a szánkba. De ha a vizet alkohollal helyettesítjük, fokozzuk az élvezeteket. Hagymavágás közben a hajunkat is védeni kell, legjobb, ha ilyenkor zuhanysapkát húzunk rá, lefő az egész fejbőrünk tőle, de nem lesz hagymaszagú a hajunk.
Hogyan bánjunk a fokhagymával?
A fokhagyma szaga elviselhetőbb, ha apróra zúzunk egy gerezdet, ezt összetörve, szilvapálinkával keverjük, majd az egészet lassú kortyokban megisszuk. Ha a családtagoknak is adunk egy-egy gerezdet, sokkal elviselhetőbb lesz a jelenlétünk. A fokhagymarágás és a fokhagymás-szilvapálinkás koktél elfogyasztása után, hogy a rettenetes bűztől megszabaduljunk, igyunk egy csésze tejet. Jótékony hatással lehet a gyomrunkra, így órákat tölthetünk olvasással a budin — teljes békében és nyugalomban.
Hogyan bánjunk a zöldfélékkel?
A zöldborsó üde zöld marad, ha zacskós levesünkbe beleszórunk egy szem kockacukrot. Ha uborkát, káposztát vagy tököt gyalulunk, húzzunk minden ujjunkra gyűszűt, pluszkiadás, de megéri, így nem sérülünk meg. A zöldségféléket soha ne tegyük fel bő vízben, mert forralás közben sokat veszíthetnek vitamin- és ásványisó-tartalmukból. Ha lehet, ne főzzük, csak pároljuk őket. Majd öntsük fel langyos vízzel, és ebbe tegyük bele a leveskockát vagy a zacskós leves tartalmát. Ízfokozóval tehetjük ízletesebbé.
Hogy ne legyen gond a tojással
Régi, nagyon régi tojásainkat ne dobjuk ki. Különösen azoknak, amelyek már átható szagot árasztanak a kamrában, igen nagy hasznát vehetjük különböző alkalmakkor. A dobásuk is könnyebb az ilyeneknek.
Ha gombát készítünk
És nem vagyunk tisztában az alapanyagokkal, gondoljunk arra, hogy hányan éheznek a nagyvilágban. Gondoljunk hosszan, kitartóan kedves ellenségeinkre, amikor belekaparjuk a vécécsészébe.
Az élesztőről
A hűtőszekrényben néhány napig lehet tárolni csavaros üvegben vagy alufóliában. De ha falun tartózkodunk, és nyáridőben kellemes perceket szeretnénk szerezni önmagunknak, valahogy csempésszünk vagy csempésztessünk bele valakivel egy jó adag élesztőt a szomszéd fabudijába. Akkor foglaljunk helyet az éppen a szomszéd kertjére néző erkélyünkön, és várjuk a fejleményeket. Legjobb, ha gázmaszkot is beszerezünk az alkalomra. A kénbűzös szagokat eregető pokolsár vagy buffogó a szomszéd budijából kiáramló, fortyogó lávához képest kutyafüle.
Végezetül: nagyanyáink zakuszkareceptje, anyaországiaknak
Hezzávalók: 3 kg vinete, 3 kg árdé, 3 kg gogos, 1 kg vereshagyma, 1,5 kg murok, 1 liter paradicsomszukk, szemes bors, babérlapi, szalicil, kurszás olaj. Megmosol, megpucolsz mindent, az árdét, gogost felekre vágva megdinszteled, a vinetét megsütöd, megtakarítod. Mindent esszeőrölsz, nagy lábasban kevergetve esszefőzöl, ízesíted, babérlapit teszel hezza, majd mikor az olaj feljött a tetejire, az egészet borkányokba teszed, biciklibelső gumijából készült gumival lekötöd.
