Első jelei az év első napjaiban ránk köszöntöttek: áremeléshullámmal riogatnak, mely egyelőre csak a benzinkutaknál, esetleg a cigaretta- és italvásárlásnál mutatkozik meg, de hamarosan érzékelhető lesz a mindennapi betevőnél is.

Nemsokára többet fizetünk a villanyáramért, s gyakorlatilag majd mindenért, egyes termékeknél az üzemanyagár-emelés okozza a drágulást, másoknál a jövedéki adó növelése, a húsfélék pedig azért kerülnek jóval többe, mert az EU nem engedélyezi többé a gazdák támogatását. A termelők már jelezték, nem egyből, hanem apránként, hetente pár százalékkal emelik az árakat, így szinte észre sem vesszük, hogy harminc-negyven százalékkal fizetünk többet a csirkéért vagy a disznóhúsért. Bérünk már év végén kevesebbet ért, mint egy esztendővel korábban, és várhatóan 2010 végére tovább értéktelenedik. Sok jót nem remélhetnek a nyugdíjasok sem. A miniszterelnök már bejelentette a nyugdíjak befagyasztását, azaz idén egyetlen lejjel sem nő a havi járandóságuk, s ez a fennebb sorolt emelések tükrében sokakat még mélyebb szegénységbe taszít. Készítik a nyugdíjak megadóztatását is, ám ezt talán csak 2011-től vezetik be. S ha eddig biztos munkahelyet, jó jövedelmet jelentett állami alkalmazottnak lenni, immár ott is bizonytalanná válik a helyzet, befagyasztott bérek, megvont juttatások, elbocsátások várhatóak.

Egy szó, mint száz, szép év kezdődik. Néhány napig még kitarthatnak ünnepi étel-, energia- és optimizmustartalékaink, de előbb-utóbb szembesülnünk kell a nyers és egyre drágább valósággal. Irigyelhetjük az államfő és a miniszterelnök derűlátását, akik nem győzik hangoztatni, hogy idén már megkezdődik a fellendülés, és csak reménykedhetünk, a világgazdaság lassan valóban kezd helyreállni, s így esély kínálkozhat Romániának is. És hogy egy esztendő múlva nem újabb drasztikus áremelésekről, megszorító intézkedésekről kell beszámolnunk az év első napjaiban.