A befagyasztásnak nevezett kormányakció eredményeként minden egyes öregségi járadék idén 15 százalékot veszít vásárlóértékéből, s ha ehhez hozzászámítjuk, hogy tavaly is csak szűken, a drágulások arányában növelték a nyugdíjakat, igazat kell adnunk azoknak a politikusoknak, szakembereknek, akik azt állítják, hogy a jelenlegi súlyos pénzügyi-gazdasági válság nehezét a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegére, az öregekre akarják hárítani.

Az átlagnyugdíj Romániában 600—700 lej, több mint másfél millió személy mindössze 350 lejes minimálnyugdíjban részesül, s ahogyan a statisztikák mutatják, alig 300 000-re tehető azok száma, akiknek havi nyugdíja meghaladja az 1800 lejt. Hát ez bizony európai összehasonlításban az utolsó helyet biztosítja csak Romániának.

Ilyen körülmények között mind a nyugdíjak idei befagyasztása, mind a nyugdíjazási körülmények szigorítása keményen sújtja az egyre idősödő román társadalmat. Igaz, most, a nyugdíjtörvény-módosítás előtt néhány olyan kezdeményezést is felvillantottak, melyeknek köszönhetően mintegy 240 000-rel tudják növelni a nyugdíjalapba befizetők számát. Mert eddig nem fizettek nyugdíj-hozzájárulást a katonák, rendőrök, magas rangú közalkalmazottak, bírák, ügyészek és egyes szabadfoglalkozású szakmák gyakorlói. Ha ez megváltozik, nő mind a befizetők száma, mind az alapba jutó összeg. És kétségtelenül bizonyos egyensúlyfélét teremthet az is, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeit szigorúbb előírásokhoz kötik, s a nyaklótlan betegnyugdíjazásokat is megpróbálják korlátozni. Reméljük, nem a valóban beteg emberek kárára, hanem az eddig laza törvénykezéssel visszaélők rovására.

S bár nem örvendetes, de folyamatosan emelni fogják a nyugdíjkorhatárt, 2014-ben már 60 éves korukban léphetnek nyugállományba az asszonyok és 65 éves korukban a férfiak, de 2030-ig ezen is változtatnak, akkorra ugyanis mindkét nem számára 65 év lesz a nyugdíjazási korhatár. Ráadásul a munkában eltöltött éveket — tehát a nyugdíj-hozzájárulás időszakát is — növelni kívánják a jelenlegi 27 évről 2030-ig 35 évre.

Jobb nem lesz tehát az egységes nyugdíjtörvény, de hátha kissé biztonságosabb.