A másodhajtás is hoz gyümölcsöt

2007. május 29., kedd, Riport
Ritka az olyan ember faluhelyen is, aki ne kritikus szemmel, olykor borúlátóan nyilatkozna falujáról, közössége előrehaladásáról. Kálnokon, a nemes históriával tűzdelt faluban nem így éreztük. Találkoztunk ugyan egy-két lehangoló értékeléssel, ám beszélgetéseinkből olyan fénynyalábok tűntek fel, melyek csalhatatlanul azt igazolták: jó a lélekjelenléte ennek a falunak! ,,Nézze — mondta egy idős ember —, nem a bajt, a nehézséget kell fújni örökké, mert az mindig volt és van, hanem a jót kell meglátni, azt, ami marad még akkor is, ha az nem újólag ültetett csemete, hanem sarjadzás, mert sokszor a másodhajtás is hoz gyümölcsöt. Sok jót hozott ez a rendszer, visszakaptuk szabadságunkat.” Jó dolog a valóst, a szépet és a jót meglátni, azt gyümölcsöztetni, annak örvendeni. A nehézséget — mert az is van — még azoknak sem könnyű átvészelni, akiknek utolsókként is derűlátóaknak kell maradniuk: a lelkészeknek például.

Mi lesz a terméssel?
Volt még esztendő, nem is egy, hogy aszály sújtotta Háromszéket. Ez most a legnagyobb gondja a kálnoki embernek. Erről beszél mindenki. Aki nem győzi vízzel öntözni a konyhakertet, aggódik, a mezőt csak a jó Isten tudná megöntözni. Költő András, Bedő Jenő, Magyarósi Sándor jól ismeri a kálnoki mezőt. ,,A kalászosok megcsöktek, megfejezett a gabona, de azért segítene még rajtuk a nedvesség — értékelték. — A kapálás könnyű lesz ebben az évben. Eső hiányában gyengén kelt a répa, ki kell kapálni, másvalamivel elfoglalni a területet. A pityókával még nincs nagy baj, még tartja magát, de hamarosan fonnyadni kezd, lelassul a növekedése. A korán elültetett kukorica még bírja, szereti a meleget. De ott van a vad. A medve megölte a helybeli bács két disznóját, a többit megsebezte, lejárnak az alsó mezőre a vaddisznók, különösen a Zalán felőli mezőrészt szokták feldúlni. Ha tart a száraz­ság, a gyümölcs is megsínyli, mind lehull a fáról.”
— Messze van azért még az 1946-os szárazság! — tették hozzá az öregebbek. — Vannak olyan helyek, ahol még a talaj mélye nedves. Ha ettől arrafelé esősebb lesz a nyár, be kell érnünk egy gyengébb esztendővel. Így volt ez régen is, és nem sírtak!
— Apropó, gyümölcstermés! Mi lesz a pálinkafőzéssel? — kérdeztük Magyarósi Sán­dort, a kálnoki főzde tulajdonosát. A ,,dühü” elmaradhatatlan kelléke az életnek, no meg aki hajlong, kínlódik, hogy összegyűjtse a gyümölcsöt, annak egyfajta jövedelmi forrás is, ha egyébre nem, a konyhára.
— Az új törvények értelmében a főzde le van zárva. Nagyok a büntetések, nem lehet kockáztatni. Én azt a kvótát, amit megenged a törvény, lefőztem, a luxusadót — tetemes összeg — kifizettem az államnak. Eddig hatvanezer régi lejt kellett fizetni egy liter után, de a kvótán túl dupláját: százhúszezret! Nagy pénz, s a pálinka literének ára így háromszázezer körül fog alakulni. Ki fogja azt bírni? Egyelőre nem tudom megjósolni, mi lesz ennek a vége...
A közélet érverése
Jeleztek a bajokból a helybeliek már a falu felé tartó autóbuszon.
— Kérdezze meg a vezetőket, hogy mi lesz ezzel a bekötőúttal? Miért nem gréderezik meg a Zalán felé tartó utat? Szükségét érzi a falu! Mi lesz az ivóvízzel? Mikor vezetik be, mert fertőzöttek a kutak? Mikor teszik rendbe a kultúrotthont? A fiatalok törtek-zúztak benne, de nem került a bajnak gazdája! Mire való a rendőrség? Lezárták a pálinkafőzdét. Miért nem tartanak falunapot Kálnokon is? Van-e remény arra, hogy internethálózata legyen a falunak?
Felújítás alatt a református templom. A tetőzetet a tavaly megjavították. Külső falán régi írásjelekre leltek, folyik a régészeti ásatás. Mintha az egykori sekrestye alapfalaira bukkantak volna, napfényre kerültek a többszöri átépítés tanújelei. Ha ez igaz, sok megoldatlan kérdésre kerül majd felelet: melyik templom volt a régebbi? Milyen célt szolgált a Kőröspatak felőli dombtetőn megépített gótikus stílusú templom, ha itt és Sepsikőröspatakon is volt régi — utóbbi helyen román kori — templom?
— Kívül-belül kell vakoltatnunk, padlózatot kell lerakni, visszaépíteni a már kijavított orgonánkat — tájékoztatott a 225 lelkes református gyülekezet lelkipásztora, t. Gödri Miklós. A munkálatokban segítettek a gyülekezet tagjai. Az idén már negyvenen közmunkáztak. Pá­lyáztam újabb pénzalapokra, van reményem, hogy kapunk is valamennyit. Gyűjtést is indítottunk a faluban, lassan gyűl az összeg. Az istentiszteletet a régi parókián tartjuk, itt kap most ideiglenes székhelyet a diakóniai szolgálat.
A lelkész és Imreh Lázár megyebíró az anyagiakat is ecseteli. Az árendába adott egyházi kaszálók java részét visszamondták az igénylők, sokrétű ellentmondással tele a még visszajáró 31,1 hektárnyi erdővagyon helyzete, amit a 247-es törvénnyel visszaigényeltek. Egy része ennek legelővé vált a lepergett évtizedek alatt. Az egyház más helyen, a Hosszúbércen kérte, hogy visszaszolgáltassák. Az ügy lassan halad, de erről a jussról még nem mondtak, nem mondhatnak le.
Jönnek az ásotthalmiak
Lapunkban beszámoltunk arról, hogy tavaly bensőséges ünnepség keretében felavatták Bedő Albert erdőmérnök-géniusz emléktábláját a róla elnevezett helybeli iskola homlokfalán. Ekkor jelen volt a magyarhoni ásotthalmi erdészeti szakiskola igazgatója, Andrésiné Ambrus Ildikó, aki bejelentette, hogy 2007 őszére megajándékozzák a falut az ottani iskola udvarán álló Bedő-mellszobor hű másolatával. Elhatá­rozás született helyben is, hogy Bedő-emlékházat építenek. Ter­vek szerint, amit Bedő Attila unitárius kurátor is megerősített, az emlékház is, a mellszobor is az unitárius templom és parókia telkén kap majd helyet, hisz az itt levő temetőben áll a szintén unitárius vallású Bedő Albert síremléke is. Május végén az emlékház előkészületei még nem látszottak. Körkérdésünk tehát indokolt volt: Mi ennek az oka, lesz-e ebből a szép elgondolásból valami ebben az esztendőben?
— A szoboravatóra mindenképpen sor kerül — felelte Ioachim Silviu sepsikőröspataki polgármester —, s az emlékház dolgában a napokban tárgyalok egy szakértővel. Nem lesz könnyű kivitelezni, mert közösségi erővel kell felépülnie.
— A szoboravató könnyebb dolog. Úgy határoztunk, az unitárius templom előterében fogjuk elhelyezni, méltó és szép helyen. Én jelenleg is ebben az ügyben kopogtatok a megyei tanácsnál — mondta t. Orbán-Fitori Dezső, a falu unitárius lelkésze. Az unitárius parókia udvarán álló nyári konyhát lebontatjuk, s annak helyére épül meg az emlékház. Ezzel a tervvel egyetértett a keblitanács is.
— Mindenképpen lesz valami belőle, mert a polgármester úr és én is jelen voltam, amikor erre ígéretet tettünk. Akkor közösen szeptember 22-ben egyeztünk meg. Most készül a tervezet és az építkezési engedély. Egyházunk lehetőségeihez mérten besegít az építkezésbe — nyilatkozta t. Gödri Miklós református lelkipásztor.
Bepillantottunk a Bedő Albertről elnevezett, rendezett elemi iskolába is. ,,Szépen kihajtott az udvaron álló Bedő-emlékfa, védik-gondozzák a tanulók” — mondta Téglás Enikő tanítónő. Arra is van remény, hogy jövő év március 15-ig, miként azt az RMDSZ helyi elnöke, az unitárius lelkész megígérte, az iskola előtti, fából készült térplasztikára elhelyezik a kálnoki negyvennyolcasok névsorát megörökítő fémtáblát.
Navigare necesse est
Vagyis tovább hajózni, továbbvinni, építeni a falut kötelesség. Ez derült ki a Kató Gábor sepsikőröspataki alpolgármesterrel folytatott beszélgetésből.
— Lesz út és ivóvízhálózat is hamarosan — tájékoztatott. — Az útépítésre van pénz, a versenytárgyalást a Valdek Kft. nyerte meg, aszfaltozója itt van a község határában. A vízhálózat ügye bonyolultabb. A régi vezeték marad, de újat is fogunk építeni. A tervezet kész, várakozási listán vagyunk a 7-es kormányrendeletnél, s tervben szerepel a szennyvízcsatorna is. Ha Árkos csatlakozik Szentgyörgyhöz, az ivóvízfelesleg a Kálnoké lesz. Az iskolát rendbe tettük, elköltöztettünk egy transzformátort, jelentősen módosítottuk az energiahálózatot, a földalapra a birtoklevelek mintegy kilencven százalékát kiadtuk, a közbirtokosság jól működik, a tavalyra minden hektár erdő után két méter fát kaptak a tagok. Szerintem ezek fontos megvalósítások. A magánerdő-tulajdonosok bajait közösen intézik a kőröspatakiakkal. Van magánerdészük. Az önkormányzat és a falu néhány családja fenntartja a kapcsolatot Mezőtúr várossal, mellyel testvértelepülési viszonyban állunk, ápoljuk a közös rendezvényeket. Ver­senyvizsgát hirdetünk, bárki megpályázhatja a kultúrfelelősi félállást, s csak pénz és türelem kérdése, hogy az épület újra megszépüljön.
Kálnokon hatvanhét család járatja lapunkat. Dologidőben is szakít rá pár percet az idevalósi ember, hogy tájékozódjék. A postahivatal a kultúrotthon egyik kis szobájába költözött, a falu szívébe, közelebb a lakossághoz — tájékoztatott Kató Edit, és felsorolta a téli időszak helyi művelődési eseményeit.
Meggyőztek arról, hogy a valamikor itt virágzó gazdasági és közművelődési tőke másodhajtása is képes gyümölcsöt teremni.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 344
szavazógép
2007-05-29: Gazdakör - Incze Péter:

Hírlugas

Támogatások a növénytermesztésben
A napokban jelent meg a 463-as kormányhatározat, mely a növénytermesztés egyes területein és a talajfeljavító ágazatban kifizetendő támogatások lajstromát és nagyságát tartalmazza.
2007-05-29: Magazin - x:

Román film kapta a fődíjat a cannes-i fesztiválon

Igazi művészfilmnek ítélte oda a 60. Cannes-i Filmfesztivál zsűrije Stephen Frears brit rendező elnökletével a fődíjat vasárnap este: a román Cristian Mungiu 4 Luni, 3 Săptămîni şi 2 Zile (Négy hónap, három hét, két nap) című alkotása kapta az Aranypálmát.