Hargita megyében az egy főre eső GDP 4023 eurót ér el, ez közel van az országos átlaghoz (4500 euró), és ezzel országos szinten a 18. helyen áll. A döntő tényező az, hogy a megye lakossága kevés, alig 300 000 fölötti. A havi átlagjövedelem az országos átlag alatt van, csupán 186 euró a 246-hoz képest, bár ezt az adatot óvatosan kell kezelni, mert az adócsalások miatt nehezen lehet a valós jövedelmeket kideríteni. Bevétel szempontjából az ország 27. megyéje, az elosztott pénzek szempontjából a harmincötödik, azaz többet fizet be az államkasszába, mint amennyit kap. A helyzet nagyon hasonló Kovászna megyében is. A pénzügyminisztérium múlt évi jelentése szerint Hargita megye gazdasága krónikus pénz- és befektetőhiányban szenved. A helyi gazdaságban a kis- és középvállalkozások dominálnak, ezekhez adódnak még a mikrovállalkozások, de a helyi munkaerő közel nincs kihasználva. Mivel nincs elégséges anyagi fedezet a cégek működésére, a tulajdonosok sok esetben adójukat költik vállalkozásuk fenntartására, ahelyett, hogy befizetnék az államnak. Borboly Csaba politológus, Hargita Megye Tanácsának alelnöke úgy látja, hogy a két megye problémáit a decentralizációhiány és a politikusok hozzá nem értése okozza. Ugyanis az állami pénzek elosztásánál nem a valós igényeket veszik figyelembe, hanem táblázatok alapján dolgoznak, ráadásul olyan emberek készítik a költségvetést, akik nem ismerik az egyes megyékben uralkodó helyzetet. A másik probléma az, hogy a két megye jövedelmének egynegyede (22 százalék) sem marad helyben. Borboly a befektetések hiányát jelöli meg további problémaként, példaként az ásványvizek kiaknázatlanságát hozza. Arról, hogy a két megyében különösen magas lenne az adócsalás, Borboly nem tud, és hozzátette: maga Băsescu mondta, hogy ebben a térségben az emberek rendesen fizetik adóikat. A befektetésekről Borboly elmondta, hogy a magyarországi befektetők többsége Bukarestben és az ország nyugati részében található, Hargita megyében csupán 7 százalékát képviselik a befektetőknek. A helyzet kialakulásáról beszélve Borboly főként a szakemberek hiányát nevezi meg, és úgy véli, hogy Székelyföldön gyakorlatilag mindent elölről kell kezdeni, a befektetőknek pedig nincs türelmük ilyen kérdésekkel foglalkozni. Nyári látogatása során az államfőnek is a befektetők hiánya szúrt szemet, illetve az utak rossz állapota. Úgy vélte, hogy az állattenyésztésre, a tejértékesítésre, a fakitermelésre és az erdei gyümölcsök termelésére kellene összpontosítani. Băsescu arra is felfigyelt, hogy az emberek vásárlóereje is nagyon alacsony. A Román Akadémia a múlt évben tette közzé Autonómia és szegénység a székelyek körében című tanulmányát, amelyben illúziónak tartják, hogy ennyire szegény és alacsonyan fejlett térség képes lenne az önellátásra. Sorin Ioniţa, a kutatás vezetője szerint a térséget valóban elhanyagolták a kommunizmus idején, de a helyzet ma sem sokkal jobb, mint Moldva legszegényebb térségeiben.