A magyar diplomácia arra törekedett, hogy gyorsan megoldja a Szlovákiával fennálló két legsúlyosabb konfliktusos ügyet — mondta Balázs Péter külügyminiszter tegnap az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke szerint azonban a magyar—szlovák viszony ezer sebből vérzik.
A szlovák államnyelvtörvény szigorítása, illetve a magyar köztársasági elnök Révkomáromnál történt feltartóztatása miatt kialakult feszültséget a magyar és a szlovák kormányfő tavaly szeptemberi szécsényi találkozóján igyekeztek gyorsan tárgyalhatóvá és kezelhetővé tenni — fejtette ki Balázs Péter. A külügyminiszter szerint a legfontosabb eredmény az volt, hogy a közös nyilatkozattal sikerült nemzetközi dimenzióba helyezni a nyelvtörvény ügyét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa ajánlásainak elfogadásával. A szécsényi tárgyalás azt is megmutatta, hogy a két ország képes volt közvetítés nélkül, önállóan kezelni az ügyet — fűzte hozzá.
Balázs Péter elmondta: az a tény, hogy hat szomszédos országgal erőteljesen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok, azt mutatja, elsősorban nem Magyarország a hibás a Szlovákiával fennálló feszült viszony miatt. A konfliktus nem a két nép között van, azt inkább egyes politikusok szítják — mondta.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kijelentette: a szécsényi találkozó a Bajnai-kormány legjelentősebb külpolitikai hibája volt, és csökkentette Magyarország nemzetközi mozgásterét, mivel meg lehetett jósolni, hogy Szlovákia magatartása nem változik. A Fidesz támogatja azt az alapot, amelyet a magyar kormány a nyelvtörvény miatt jogsérelmet szenvedő szlovákiai magyaroknak hozott létre — tette hozzá, hangsúlyozva, a nyelvalap elleni támadásoknak sem jogi, sem morális alapjuk nincsen mindaddig, amíg a diszkriminatív, emberi jogokat sértő nyelvtörvény hatályban van.
Németh Zsolt szerint az államnyelvtörvényen és a tavaly augusztusi révkomáromi incidensen túl még több probléma terheli a magyar—szlovák kapcsolatokat, köztük a Malina Hedvig-ügy, a Beneš-dekrétumok, a tankönyvek kérdése, a folyamatos belpolitikai célú támadások a magyarság egésze ellen, a szélsőségesség, az intolerancia, a gyűlöletkeltő politika. A bizottság elnöke szerint a magyar—szlovák viszonyt Szent Sebestyénhez lehet hasonlítani: „ezer sebből vérzik". Ennek a kapcsolatrendszernek a „begyógyítása" komoly kihívást jelent a magyar politika egésze számára — vélekedett.
