Az ultrakonzervatív iráni elnök a tévében is közvetített sajtóértekezletén kijelentette: ha bárki megpróbál nehézségeket támasztani Irán elé, a válasz nem olyan lesz, mint a múltban. „Olyat fogunk tenni válaszként, hogy meg fogják bánni. A szankciók nem fognak kárt okozni Iránnak" — szögezte le az államfő.

Teherán a múlt héten jelentette be, hogy megkezdte uránkészletének húszszázalékos szintre történő dúsítását. E provokatív lépés óta nyugati országok — elsősorban az Egyesült Államok — az eddiginél is erőteljesebben szorgalmazzák, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el újabb szankciókat Iránnal szemben. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Iránt, hogy katonai diktatúra felé halad. Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: a washingtoni kormányzat által szorgalmazott újabb Irán elleni nemzetközi szankciók célpontja az iszlám Forradalmi Gárda.

Oroszország szerint nem lehet kizárni az Irán elleni szankciókat. A Kreml tegnap közölte: Iránnak büntetőintézkedésekkel kell számolnia, ha nem csillapítja le a nukleáris programjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat. Moszkva korábban általában ellenezte az Irán elleni korlátozásokat, de úgy tűnik, az orosz tisztviselők körében egyre nagyobb a kiábrándultság amiatt, hogy Irán nukleáris programja kérdésében nem hajlandó az együttműködésre a nemzetközi közösséggel.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is sürgős, bénító hatású szankciókat kö­vetelt Irán ellen tegnap Moszkvában. Ahmadinezsád tegnapi nyilatkozatára reagálva Netanjahu közölte, hogy Izrael nem tervez háborút Irán ellen.

Az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország közös levélben bírálta Iránt amiatt, hogy tovább akarja dúsítani alacsony fokon dúsított uránkészletét, a három nagyhatalom szerint ez újabb aggodalmat kelt Teherán nukleáris ambícióit illetően.