NEM SÜRGŐS. A képviselőház és a szenátus Állandó Bürója együttes ülésén úgy döntött, hogy elhalasztja az alkotmány módosításával foglalkozó parlamenti szakbizottság létrehozását. A kezdeményezés a demokrata-liberálisok részéről érkezett, de a liberális és a szociáldemokrata párti képviselők a javaslat ellen szavaztak. Az ellenzéki pártok képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a demokrata-liberálisok kezdeményezése csupán az egykamarás parlamenti rendszer bevezetésére korlátozódott, és nem az alkotmány alapos megreformálására. (Realitatea)
ELADÓSODOTT A LAKOSSÁG. A teljes jövedelmük elképesztő hányadát, 22,4 százalékát fordítják a romániai lakosok hiteltörlesztésre. Ez jelentős emelkedés a 2004. végi 5 százalékhoz képest. Az eladósodottság ilyen foka a bérek stagnálásával együtt azt jelenti, hogy a magánszemélyek hitelképessége nem fog jelentősen javulni a következő időben, a nemzeti bank fokozatos könnyítéseinek ellenére sem. A bankok így az év során inkább a cégek számára kínálnak hiteleket, a fogyasztási hitelek háttérbe szorulnak. A helyzet idén semmiképp sem javul, ez a piac 2010 folyamán jó esetben is stagnálni fog. (Ziarul financiar)
AMI JÓ, NEM KELLENE ELRONTANI. Andrei Marga volt tanügyminiszter, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem rektora hétfőn kijelentette, hogy a középiskolai oktatás időtartamát nem tanácsos megváltoztatni, ennek továbbra is négyévesnek kell maradnia. Marga Daniel Funeriu tanügyminiszter javaslatára reagált így, aki szerint a középiskolai évek számát négyről háromra kellene csökkenteni. A rektor ellenben úgy véli, Románia az oktatásban hozott döntésekkel egyre inkább elszigeteli magát. Mérlegelni kell, melyek azok a hagyományok, amelyek megőrzése előnyös, a négyéves középiskolai oktatás pedig határozottan a jó dolgokhoz tartozik. Daniel Funeriu tanügyminiszter pénteken vetette fel azt az ötletet, hogy a társadalmi kirekesztettség felszámolása érdekében a kilencedik osztályt a kötelező oktatási ciklushoz tartozónak kellene nyilvánítani, mert legtöbb gyermek a nyolcadikból kilencedikbe történő átmenetben hagyja ott az iskolát. (Paprika Rádió)
EURÓPA ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG. Nagy aggodalommal ír a Süddeutsche Zeitung arról, hogy Orbán Viktorék győzelme esetén Magyarország kettős állampolgárságot biztosítana a határon túl élő magyaroknak. Bírálja az EU-t, hogy semmiféle reakciója nincs, így következhetett be, hogy a térség legnagyobb ,,állampolgárság-szédelgője" mind a mai napig Románia — írja a lap, emlékeztetve arra, hogy Bukarest évekkel ezelőtt titokban mintegy 300 000 moldovai számára állított ki román útlevelet, ahogy Bulgária is legkevesebb 40 000 szláv macedónt látott el útlevéllel. Az Európai Unión kívülről érkező szabályos invázió azonban először igazán Horvátország csatlakozásával fenyeget, Bosznia-Hercegovina valamennyi horvát származású állampolgára ugyanis rendelkezik az ,,anyaország", azaz Horvátország útlevelével. Az unió ezáltal — ha Horvátország esetleg már 2011-ben csatlakozik — félig Boszniát is felveszi, hacsak előtte nem jön létre valamilyen megállapodás Zágrábbal.
