A belsőépítészeti értékeit tekintve pazar kinézésű házasságkötő terem eleve kellemes és ünnepélyes légkört teremt akkor is, ha mint most, nem világrengetően fontos esemény helyszíne — dicsérően el is hangzott az Orbán Árpád egykori polgármester neve —, ehhez a hangulathoz társult a 80. életév köré sorakozó meghívottak testi állapotukat meghazudtoló vagy ennek éppenséggel ellentmondó életkedvvel társuló javaslatözöne, amelyekből a három magyar plusz egy román keret kitöltésére ennek tízszereséből kell majd választani. Elhangzanak javaslatok, mint most is, 70. életév alattiak kitüntetésére is, akik várakozó listára kerülnek, s a döntéshozók dolgát könnyítik meg azok az ,,öregek tanácsa" által megfogalmazott és igényességre valló megjegyzések is, miszerint a díjazással ne (csak) a kiváló munkahelyi-szakmai helytállást jutalmazzák, hanem a közösség, a város fizikai és szellemi építése-fejlesztése érdekében nyújtott rendkívüli teljesítményt.

Addig örvendezzenek azok, akik a Pro Urbe-díjra javasoltak közül azért kerülnek várakozási listára, mert a hetvenéves korhatárt még nem érték el, és annak örüljön évenként az a négy személy, aki a Szent György-napokon átveheti a jogi következményekkel nem, de magas erkölcsi elismeréssel járó kitüntetést, és még bőven nyolcvan év fölött is javaslataival gazdagíthatja a jelöltek listáját.

A Pro Urbe-díj mibenlétét ecsetelve mondta valaki, a kitüntetés értékmérője az is, hogy még a gyászjelentőre is felkerül. Ettől a Jóisten sem óv meg senkit, de a jelenlévők arra koccintottak, akkor is, ha el sem fogyasztották a kupica konyakot, hogy erre a lehető legkésőbben kerüljön sor.