Felidézte: 1990. február 10-től, a gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca, amely március 20-án tetőzött. ,,Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, a romák, ahogy ma mondanánk, ma szétvert, megalázott közösség lennénk" — mondta az RMDSZ elnöke. Markó köszönetet mondott a húsz évvel ezelőtti magyaroknak, a cigányoknak, akárcsak azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére — mint fogalmazott — megértették a magyarok akkori követeléseit. ,,Békés küzdelem volt ez a részünkről, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezői ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem tudták, hogy az ő szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket" — mondta. 1990-ben egyetlen magyar felirat jelent meg Marosvásárhelyen: „gyógyszertár" — és emiatt pillanatok alatt ezreket sikerült összegyűjteni a magyarok ellen. ,,A gyűlöletnek, az értetlenségnek, az elnyomásnak micsoda mélységéből jöttünk, ha ez az egy magyar szó polgárháborús helyzetet tudott teremteni" — idézte fel a történteket, majd kijelentette: ma egy magyartól, az egészségügyi minisztertől várják a gyógyszert azok is, akik ezelőtt húsz évvel is betegek voltak, magyarfóbiájuk volt. Markó szerint nem szabad tűrni, hogy bárki száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. * Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében is megemlékeztek március 15-ről. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet mindkét eseményen felszólalt, hangsúlyozva az egyetemes magyar nemzeti érdek fontosságát, a békés és törvényes úton megteremtendő autonómia fontosságát.