Az is lehet, hogy én is tévedek, s a Tăriceanu miniszterelnökről leírt szavaimat fölülírja a történelem. De most így látom. Az eltelt három és fél esztendőben Románia viszonylag jó pályára állt, gazdasági növekedése imponáló, s ez a kormány nagyjából betartotta ígéreteit. (Más dolog, hogy a tetemes nyugdíjemelés januártól meghirdetett, a szociáldemokraták által kikényszerített bevezetése hogyan befolyásolja az államháztartást. Jó lenne, ha nem okozna zavarokat.)

Ám ez a kormány nem kell a szociáldemokratáknak, s most már — sokadszor — megpróbálják megbuktatni. Szeptember közepére ígérik a ,,mindent elsöprő" bizalmatlansági indítvány parlamenti benyújtását, s akkor elindulhat a kormánymenesztés folyamata.

Kérdés: érdemes-e ezt megtenni. Az ötlet fő-fő propagátora Mircea Geoană pártvezér, aki mindenáron ,,premier" szeretne lenni, akár néhány hónapra is. Kár. Azért rossz ez a kísérlet, mert egybeesne az EP-választásokkal (még most sem igazán végleges időpontjuk) s a Băsescu államelnök által a név szerinti választásról kezdeményezett népszavazással. Egyikkel sincs semmi bajunk — leszámítva a saját nyomorúságainkat —, de az ország viszonylagos stabilitását súlyosan érintené most minden kormányválság.

Mircea Geoană mindenképpen miniszterelnök szeretne lenni, de nem tudja, mekkora ostobaságot követ el. Őt az államelnök soha nem fogja felkérni a kormányfői posztra — hiába a parlamenti súly —, Băsescu két személyben gondolkodik: vagy Vasile Blaga volt belügyminiszter, vagy Theodor Stolojan. A neki elkötelezett emberek. Ez nagyon érdekes, mert meg is teheti. Bár pártja, a feljövőben levő demokrata bagázs (lásd Petre Romant és a többieket) tényleg vezet a népszerűségi lajstromokban, a parlamentben még nem. Ahhoz új, lehetőleg, előrehozott választások kellenének...

Nem lesznek előrehozott választások! Tăriceanu ellentámad: törvényjavaslatot készít elő pártja, a liberálisok nevében, hogy Románia a mostani felemás államformáról térjen át az igazi parlamentáris köztársaságra. Államfői díszpinty nélkül. Hogy ki fog győzni? Nem tudni. Magyarország példája azt bizonyítja, hogy egy közjogilag megerősített államfő nélkül nincs igazi államhatalom, csak pártérdekek és tolvajok által meghatározott banditizmus. Lehet választani...