Negyedéves várakozás után megjelent a Barabás Miklós Céh nyolcvanadik évfordulójára rendezett, 2009. őszi sepsiszentgyörgyi kiállítás katalógusa, illetve — a volumenére tekintve — albuma. Ez a BMC történetének második vaskosabb egyesületi kiadványa (az első a 70-es években jelent meg, akkor, amikor a Céh már harminc éve nem működhetett).
A katalógus-kötet igényesen tárja az érdeklődő elé a Barabás Miklósról elnevezett képzőművészeti egyesület első (1929—1945) és második (1994—) periódusának kultúraformáló, a kisebbségi erdélyi művészeti életet meghatározó szerepét. A BMC a két világháború között a transzszilván képzőművészeti megnyilvánulás legmeghatározóbb fóruma volt, a térség képzőművészetét formáló kiváló alkotók megnyilvánulási tere. Az itt, szervezett keretek között alkotó és kibontakozó művészek a későbbi évtizedeknek, sőt, mondhatni, a ma alkotó generációknak is befolyásoló, irányformáló mesterei voltak. A hagyományokba mélyedő, onnan táplálkozó, a kisebbségi sorsot a nemzeti értékek felmutatásával megkönnyítő, magába zárkózó témaválasztással bélyegezték meg korabeli és későbbi kritikusok az egyesületet. A 20-as, 30-as évek alkotói valóban egy erdélyi, sajátosan magyar művészeti légkört képviseltek, de többségük a nagybányai hagyományok mellett az Európa-szerte kibontakozó avantgárd irányultságok értékeket átértelmező, problémafelvető aktivizmusát is elfogadták. Ez az akkori szemléletváltás, expresszív képalkotói tendencia kisugárzik a mai kortárs erdélyi alkotók táborára is.
A rendszerváltozás utáni, posztkommunista időszakban újjáalakult Céh már több, felemelkedő erdélyi képzőművészeti szervezet társaságában talált újra magára, és többnyire a „nagy öregek" által kitaposott nyomvonalon haladt. Az ekkor az egyesületbe belépő középgeneráció kísérletezőbb megnyilvánulásokat szorgalmazott ugyan, de szorosan a mesterei útvonalán, kijelölt eszmeiségével. A legfiatalabb generáció — ahogy ezt az őszi tárlaton való részt vállalásuk is mutatta — a XXI. század szerteágazó, bátran kísérletező és helyzetfelismerő légkörében, figyelemfelkeltően alkot. Ettől a történelmi, törésvonalak által tagolt áthajlástól vált széles körű palettává maga a tárlat és a most megjelentetett album.
A kiadvány Vinczeffy László képzőművész, az évfordulós tárlat kurátorának előszavával indul, majd Jakobovits Miklós BMC-elnök és Makovecz Imre köszöntésével folytatódik. Az album elméleti gerincét a szervezet életét behatóan kutató Murádin Jenő művészettörténész átfogó tanulmánya képezi. Ez részletesen kitér a Céh történeti távlataira, az előzményekre, a szervezésre, a számos rangos kiállítás sorára, a szocialista éra átmeneti időszakára, eljutva az újjászervezést és a céhes székházavatót magában foglaló jelenkori tendenciákig. A 80 éves emléktárlaton több mint 150 alkotótól bemutatott műalkotások minőségi reprodukciói uralják a katalógus vizuális részét. Köszönhető mindez Henning János és Kopacz Attila célratörő hozzájárulásának. Az album a tárlaton részt vevő egykori és mai céhtagok kissé hiányos, de dokumentációs szempontból előnyös életrajzi adatainak ismertetésével zárul.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
