Így aztán közösen fedezhették fel: bár sokat nem tudunk egymásról, a két térség nincs is oly távol, hogy hasonlatos tájak ne lennének, a magyarság nemzeti identitásának megőrzéséért vívott harca, mindennapi gondjai, álmai ne ugyanazok legyenek. A háromszéki vendégszeretetbe pedig az is természetesen beleillik, ha golyó nélküli verspárbaj zajlik Vári Fábián László és Farkas Árpád között — a rendszerváltás után írt, egymásnak ajánlott költemények felolvasása révén.

Az Együtt történetét Vári Fábián László Jószef Attila-díjas, Balassi-kardos költő ismertette: a 60-as évek közepén a filológián tanuló egyetemisták által szamizdat kiadványként megjelentett gépiratos folyóiratot — amelynek legnagyobb példányszáma 36 volt — csakhamar betiltották. A lap körül kialakult csoport létrehozta a Forrás Ifjúsági Stúdiót, amely annak a polgárjogi mozgalomnak lett a bázisa, mely a kárpátaljai magyarság érdekképviseletét is elkezdte. A rendszerváltás után Hatodik síp, Pánsíp címmel jelentek meg irodalmi lapok, végül 2002-től háromhavi rendszerességgel jelenik meg — magyarországi támogatással, Ukrajnában ugyanis művelődésre nincs pénz — az egykori szamizdat lap jogutódja.

A lap a kezdeti háromszáz helyett most már ötszáz példányban jelenik meg. A Kárpátalján élő és alkotó, az elszármazott, de szülőföldjükhöz kötődő írók, néprajzkutatók, helytörténészek fórumaként határozza meg magát, feladatának tekinti a fiatal tehetségek felfedezését. A folyóirat felelős kiadója Dupka György író, helytörténész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) egyik alapítója, aki balladagyűjtéssel, a kárpátaljai magyarság múltjával, művelődéstörténetével foglalkozik. Könyveket, tanulmányokat közölt többek között az 1944-es deportálásról, a magyar emlékművekről, a sztálinizmus áldozatairól, a koncepciós perek magyar elítéltjeiről, az értelmiség meghurcoltatásáról, a közösség autonómiatörekvéseiről. Vári Fábián László a szerkesztőbizottság elnöke, az Együtt alapítója. A hetvenes években hallgatásra kényszerült, versírás mellett folkloristaként magyar és ruszin népdalok és népballadák feltárásán is dolgozik. Zubánics László a fiatal nemzedékhez tartozik, helytörténész, lapszerkesztő, egyetemi tanár. A folyóirat által felfedezett ifjú tehetségek közé tartozik Bakos Kiss Károly, aki második verseskötetét készíti kiadásra.