Újabb vágásra szánta el magát a jegybank ezen a héten. A félpontos alapkamat-csökkentés mellett figyelmeztette a kereskedelmi bankok vezetőit, hogy ezeket az intézkedéseket az ügyfeleikkel való kapcsolatukban is érvényesítsék.
A lépést a piac valamennyi szereplője üdvözölte. Főleg azok után, hogy a gazdasági válság már 2008 őszétől keserítette a piaci szereplők életét, mire a Román Nemzeti Bank több mint egy év elteltével megtette a mindenki által várt lépést, a jegybanki alapkamat 3,75 százalékponttal való csökkentését, ami történelmi léptékű 6,5 százalékos minimumot jelentett.
Jó, de nem elég
Pénzügyi elemzők szerint várható volt az RNB lépése, miután az infláció visszatért a jegybankvezetők által kezelhetőnek tartott sávba, a lej pedig felértékelődési folyamaton megy keresztül különösebb pénzügyi és valutapiaci következmények nélkül. A bankvezetők is elégedettek összességében az intézkedéssel, de óvatosak maradnak, úgy ítélik meg, hogy a hitelezési folyamatok újraindítása érdekében többre van szükség, elsősorban a kockázatviselés terén. Legalábbis erről árulkodik a Ziarul financiar pénzügyi napilap körkérdésére adott válaszfüzér.
,,Természetesen, nekünk is érdekünk a gazdasági folyamatok lendületbe hozása, a fogyasztási és ingatlanhitelek beindulása, mert egyelőre legfeljebb stagnálásról beszélhetünk. Az RNB intézkedése a normalitás szellemében született" — mondta a lapnak Sorin Popa, a BRD — Groupe Société Générale vezérigazgató-helyettese. Mihai Bogza, a Bancpost elnöke a hitelkihelyezési kockázatviselés magas szintjét tartja gátló tényezőnek, és úgy ítéli meg, hogy ennek csökkentése nélkül a bankok nem fognak jelentős kamatcsökkentést alkalmazni. Az OTP Bank vezetője, Diósi László derűlátóbb: ,,A bankok így ösztönözve érzik magukat a hitelek odaítélésére, az ügyfelek pedig akár egy százalékpontos kamatcsökkenésre is számítanak a hitelek, illetve a lejbetétek esetében egyaránt."
Sergiu Oprescu, az Alpha Bank elnöke szerint a pénzügyi politika lazulási trendje folytatódik mindaddig, míg nem forog veszélyben az inflációs cél. ,,Először a bankbetétek kamata csökken, esetenként akár az alapkamat szintje alá is. A hitelek utáni aktív kamatokat erőteljesen befolyásolja a kihelyezett hitelek hatékonysági szintje, ami csak hosszabb távon érvényesül" — mondta Oprescu. Az alacsony hatékonyságú hitelek a magánszférába kihelyezett hitelek 15 százalékát jelentik, ami a tavalyi év szintjének megduplázódását mutatja.
Az ,,egészséges" cégek számára azonban mindenképpen szusszanásnyi előnyt jelent a hitelek kamatcsökkentése — tartják az elemzők. ,,Mindenképpen pozitív hatást fejthet ki az intézkedés azon cégek számára, amelyek életképes projekteket kívánnak finanszírozni — fogalmazott a Raiffeisen Asset Management elnöke, Mihai Ion. — A magas kamatok csak megbénítják a gazdasági folyamatokat, ezért az RNB kamatcsökkentése mindenképpen üdvözlendő, de nem elégséges."
Továbbra is a kullogók között
A jegybank további kamatcsökkentési lehetőségeit a lej váratlan leértékelődése vagy az üzemanyagok árának emelkedése akadályozhatja meg. A jegybanki alapkamat-csökkentés hatása azonban csak fokozatosan érvényesülhet, a bankok ugyanis csak késve reagáltak a korábbi hasonló intézkedésekre is, főleg hogy a kölcsönök és hitelek árába belefoglalták az alacsony hatékonyságú hitelek költségeit is. A kamatcsökkentést késleltetheti az is, hogy a bankok sok esetben a konkurensek lépéseitől is függővé teszik intézkedéseiket, attól tartva, hogy az egyoldalú lépések miatt ügyfeleket veszíthetnek el.
A jelentős kamatcsökkentéssel együtt az RNB továbbra is a közép-európai térség legmagasabb kamatot alkalmazó jegybankja marad. Az alapkamat két százalékponttal áll az infláció fölött, amely februárban 4,49 százalékos volt. A Magyar Nemzeti Bank 5,75 százalékos kamatot alkalmaz, miközben az infláció mértéke 5,7 százalék, Lengyelországban pedig 2,9 százalékos infláció mellett 3,5 százalékos a jegybanki alapkamat.
Az RNB statisztikája szerint mérséklődött a lakossági fogyasztás csökkenése, nőtt az export, a folyószámlamérleg hiánya pedig fenntartható szinten áll. Ugyanakkor a magánszektorba kihelyezett hitelek — elsősorban a lejkölcsönök — a negatív zónában maradtak. Jelentősnek mondható viszont a banki rendszer likviditásának javulása, de minden ,,kozmetikázás" ellenére az új betétek és hitelek utáni kamatok viszonylag magasak maradtak. A perspektívák az inflációcsökkenés folytatódását ígérik, de azoknak a bizonytalanságoknak a fennmaradását is, amelyeket a külpiacok, a tőkeáramlás, illetve a világpiaci árak befolyásolnak.
A jegybank legközelebb május 4-én vizsgálja felül a pénzpiaci folyamatok alakulását.
