Alig ért véget a sepsiszentgyörgyi önkormányzati nagygyűlés, máris össztűz indult ellene a román és sajnos számos magyar sajtószerv és politikus részéről. Megkérdőjelezték jogosságát, időszerűségét, szükségességét, és a csúfondárosságig lekicsinylő jelzőkkel minősítették. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László szerint a szervezők nem ismerik a törvényeket, hiszen a közigazgatásban lehet használni a magyar nyelvet, azokon a településeken, ahol a magyarság eléri a húsz százalékot.
Lehet, hogy a törvény így szól, de a gyakorlat egészen más! Erdély legtöbb magyar többségű településén, megyei, közigazgatási, állami intézményekben, bíróságokon stb. mellőzött a magyar nyelv. Többnyire nem lehet ezekhez a fórumokhoz magyarul írni, a beadványokat, a bírói döntéseket románul kérik és közlik, úgyszintén más, fontos határozatokat, végzéseket (nyugdíjra, munkaviszonyokra, bérezésre, adóügyekre vonatkozóan) és az ezekkel kapcsolatos rendelkezéseket, törvényeket. Hogy tudja megérteni a legtöbb falusi vagy városi székely ezeket a hivatalos kifejezéseket? Forduljon fordítóhoz, amiért nem képes megoldani ügyes-bajos dolgait? Látszik, hogy mennyire ismeri Borbély úr a valóságot!
Nemzeti ünnepekkel és nemzeti szimbólumunk használatával kapcsolatban pedig tudomásul kell vennie Borbély úrnak és mindenkinek, hogy a harmadik évezredben más szempontok érvényesülnek, és — hiába kerülgetjük — csakis területi autonómia biztosítja a magyarság identitásának megőrzését, anyanyelve használatát, számbeli gyarapodását és végső soron nemzetünk megmaradását. Nagyon furcsának, kaméleoni magatartásnak ítélem meg neves magyar személyek negatív kijelentéseit a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés határozataival kapcsolatosan.
A román médiától jót nem várhatunk, de hogy a magyar média is velük egy szólamban rágalmazzon egy lényeges, döntő jelentőségű magyar kezdeményezést, ez nagyon is elítélendő. Az RMDSZ-től az lett volna nemes, ha nemcsak szóban, hanem részvételével támogatta volna, javaslatokkal jött volna, nem pedig elhatárolódik ettől a gyűléstől, bírálva a határozattervezetet. Markó Béla szerint ez összefogás? Éppen az ellenkezőjét cselekszi: gáncsolás, akadékoskodás, kifogások keresése, fölösleges filozofálás, elvtelen bírálat, minden más vélemény kizárása (mint az átkosban) a romániai magyarság egyedüli képviseletének már kiürült szerepében.
Igen, összefogtak egy olyan párttal, amelyet nagyon vehemensen bíráltak. Meghúzódnak ennek ernyője alatt. Élvezik a magas beosztással járó előnyöket, elvtelenül alkalmazkodnak minden politikai nemzethez, megtagadva, elfelejtve a magyarság jogos követeléseit.
Ezek után jogosan kérdezhetjük: mi haszna a magyarságnak ebből, talán kisebb munkanélküliség Székelyföldön, jobb javadalmazás és életszínvonal, számbeli gyarapodás, gazdasági fellendülés?
Érthető, miért maradtak távol az úgynevezett egyetértők a székelyföldi önkormányzatok gyűléséről.
Más lett volna ennek a gyűlésnek az eredménye, visszhangja, ha az RMDSZ-es polgármester urak, szenátorok, képviselők nagy számban képviseltetik magukat. Nem lett volna félfarcsokú kis gyűlés, csonka nagygyűlés stb. Ha-nem igazi magyar összefogáson alapuló határozat, amelyre felfigyelt volna nemcsak a román társadalom nagy része, hanem a különböző nemzetközi szervek is.
Ez lett volna a valódi összefogás, és nem az, amit az RMDSZ Markóval az élen gyakorol.
Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
