Mintegy kétezer bukaresti autóbusz-, trolibusz- és villamosvezető lépett tegnap délelőtt spontán sztrájkba, megbénítva ezáltal Bukarest közlekedését. A felszíni tömegközlekedést irányító állami vállalat (RATB) alkalmazottjai fizetésük csökkentése miatti félelmükben szánták el magukat a radikális lépésre.
A vállalat illetékesei törvénytelennek minősítették a be nem jelentett és a szakszervezetek által sem szentesített munkabeszüntetést. A Titan autóbusztelepen összegyűlt sztrájkolók délután tárgyalásokba kezdtek a vállalat vezetésével, Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester részvételével. A tárgyalások után a főpolgármester bejelentette, új bérezési rendszerről állapodtak meg a RATB képviselőivel, arra a kérdésre azonban, hogy nő-e a fizetésük, nem válaszolt. A bukaresti tömegközlekedés részint már tegnap este beindult, mától ismét a megszokott menetrend szerint működik.
Anyanyelvhasználat a közintézményekben
Önkormányzati és intézményvezetők, illetve parlamenti képviselők jelenlétében szervezett konferenciát tegnap Hargita Megye Tanácsa Anyanyelvhasználat a közintézményekben címmel, melyen a résztvevők arról értekeztek, a helyi közigazgatásban milyen mértékben biztosítják a kisebbségi nyelvi jogok érvényesülésének feltételeit. ,,A soknyelvűség európai érték, és egyben a demokrácia alapfeltétele. Abban az országban, ahol a kisebbségi nyelvek nem érvényesülnek, nem beszélhetünk európaiságról. Romániának is át kell vennie ezt az európai értéket, és lépéseket kell tennie a soknyelvűség terén, csak így válhat valódi uniós állammá" ― mutatott rá Sógor Csaba EP-képviselő. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette: a magyar nyelv szóbeli használata ebben a térségben kifogásolhatatlan, azonban az írásbeli megjelenés tekintetében még itt is mutatkoznak hiányosságok.
Kártérítés volt politikai foglyoknak
Legfeljebb 10 000 euróban állapítaná meg a kormány a kommunizmus idején elítélt volt politikai foglyok számára kifizethető erkölcsi kártérítés felső határértékét. Ehhez módosítani kívánják a 2009/221-es törvényt ― nyilatkozták kormányzati források. A kezdeményezés szűk egy hónappal azután született, hogy Ion Diaconescu volt parasztpárti vezető bejelentette, a 2009/221-es törvény alapján bepereli a román államot, és 18 millió eurós kártérítést kér a kommunista időkbeli börtönévekért és szenvedésekért. Ez az összeg a legnagyobb, amelyet politikai elítélt kért román bíróságon erkölcsi kártérítésként. A 2009/221-es törvényt, amely az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszak politikai ítéleteire vonatkozik, tavaly év közepén hagyták jóvá, és az elítéltek három éven belül igényelhetnek ez alapján kártérítést.