Vajdasági útlevél?
Egy állítólag titkos nyomdában szeparatisták által gyártott vajdasági útlevelet mutatott be pénteki számában a Glas javnosti belgrádi lap. A tudósítás szerint az okmányt közelebbről meg nem határozott, ,,autonomistának" nevezett személyek készítik, akik kihasználva, hogy Szerbia most minden erejével Koszovó megtartásáért küzd, le akarják rakni egy, a területén létrejövő újabb független állam alapjait.
A nagy példányszámú, népszerű lap az útlevelet több mint világos jelzésnek tekinti arra, hogy az autonomisták magja szeretné minél gyorsabban megvalósítani célját. Az írás nem nevez meg egyetlen forrást sem, csupán a vajdasági autonomisták közé tartozó informátorra hivatkozik. Annak megmagyarázásával is adós marad, hogy ha az autonomisták (akiket a cikk egyben szecesszionistáknak is nevez, bár a kettő nem fér meg együtt) titokban, fondorlatosan szervezkednek, akkor miért kell céljaikat leleplező, egyébként haszontalan okmányokat gyártaniuk. A bemutatott útlevél háromnyelvű, szerbül, magyarul és angolul íródott.
Gyurcsány új rendet akar
Gyurcsány Ferenc szerint új rendre van szükség, a közös normákat be kell tartani, és meg kell teremteni a polgári felelősség kultuszát. A pártelnök-miniszterelnök erről az MSZP tapolcai frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón beszélt tegnap. Rendet kell teremteni, és azt követelni magunktól és másoktól is. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország megérti ennek fontosságát, és a túlnyomó többség azt mondja, a rend teremt olyan biztonságot és kiszámíthatóságot, amelyben könnyebb lesz élni — hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő kiemelte: sokáig a rendszerváltás utáni Magyarország legígéretesebb kezdeményezésének és gondolatának tartotta a Polgári Magyarország programját, amelyet a Fidesz 1996-ban készített el. A programban az a fajta szabadság- és felelősségeszmény tükröződött, ami nélkül nincs modern Magyarország. Végtelenül sajnálom, hogy ezt cserben hagyták — fogalmazott a szocialista pártelnök. Hozzátette: erős állam, erős polgárok, tisztességes és jól szabályozott piacok, rend és demokrácia kell ahhoz, hogy Magyarország is erős legyen. A Fidesz szerint válságtanácskozást tartanak az országot pénzügyi és szociális krízisbe juttató szocialisták, de megoldást nem várhatnak az emberek.
A rakétapajzsról tárgyalt Bush és Putyin
Elsősorban az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek Közép-Európába telepítésére vonatkozó amerikai tervről tanácskozott tegnap Sydneyben George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin újságíróknak megerősítette, hogy a két ország szakértői hamarosan megtekintik Azerbajdzsánban a gabalai radarállomást, amelynek közös orosz—amerikai használatát javasolja Moszkva a rakétapajzs európai telepítése helyett. Washington az amerikai rakétapajzs egyes elemeit (rakétaelfogó rakétákat és egy radarállomást) Lengyelországba és Csehországba kívánja telepíteni. Az Egyesült Államok a rakétapajzzsal olyan ,,latorállamok" esetleges támadásai ellen kíván védekezni, mint Irán vagy Észak-Korea, Oroszország viszont saját biztonsága elleni közvetlen fenyegetésnek tartja az amerikai tervet.
Egymás elfogadását szorgalmazta a pápa
Egymás elfogadását és megértését szorgalmazta a pápa tegnap kora délután az osztrák főváros szívében lévő Am Hof téren. A történelmi nevezetességű helyen, ahol a Kilenc Angyal Kórusának kápolnája található, sok ezer ember várta órákon át, szakadó esőben a Mercedes-pápamobillal érkező XVI. Benedeket. A templom teraszáról elmondott beszédében az egyházfő egyebek között Mária szerepét méltatta, de műszaki probléma miatt szónoklatát nem tudta befejezni: a mikrofon felmondta a szolgálatot. A pápa megállt a Judenplatzon, ahol a bécsi zsidóság első zsinagógája épült, hogy a téren emelt modern, négyszögletes emlékműnél — némán imádkozva — a holokauszt áldozataira emlékezzen.
Lesz uniós alapszerződés
Az Európai Unió külügyminiszterei eltökéltségüket hangoztatták tegnap, portugáliai értekezletük első napján, hogy a jövő hónapra tető alá hozzák az uniós alapszerződés új változatát. Illetékes tisztségviselők szerint a szakértői egyeztetések simán zajlanak, s ha egyes tagállamok, mint például Lengyelország nem állnak elő új követelésekkel az utolsó pillanatokban, akkor a szerződést el lehet fogadni október közepén, a lisszaboni csúcstalálkozón.
