Az 1913—1921 között Angyaloson töltött időszaka nagymértékben meghatározta művészi pályafutását, hisz itt került sor első műhelyének megszervezésére is. Továbbá ő tervezte és készítette 1926-ban az angyalosi kultúrotthon színpadi függönyét, amelyen a Szent Anna-tó legendáját örökítette meg. A kompozíció három szerkezeti egységből állt, és mindhármat más-más vászonra festette. Az első részben a két vár urának fogadását jelenítette meg, a központi rész az aranyos hintók elé befogott leányok Istenhez kiáltó könyörgésüket ,,hallatja", a harmadik egység pedig a hattyúkká változott lányokat mutatja be. Sajnos, mára csak a központi rész maradt meg. Az Angyalos tulajdonát képező függöny a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum lépcsőházában látható. A festő angyalosi lakása a 128-as házszám alatt található.
A szűnni nem akaró kísérletezés volt jellemző rá mind stílus, technika, mind anyag terén. Kiállított képei előtt ,,elálldogálván" rácsodálkozom a valóság precíz ábrázolására és a tartalom mögötti jelentés pompás együttélésére, a pattanásig feszített drámai elemek nyugodt és kiegyensúlyozott vonalak közé illesztésére, a formák harmonikus sokszínűségére. Túllép az Akadémiáról hozott rajzosság-tapasztalatán, és az alakjait övező kontűrök megenyhülnek. Merész színhasználata a ,,vadakra" emlékeztet, ,,szögletes vagy elrajzolt formái és gesztusai" a ,,letisztult expresszionizmust" idézik.
Olyan képei is láthatóak a mostani kiállításon, amelyek eddig nem kerültek a nagyközönség elé. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum vezetőségének, valamint Györkös Zsidó Magdának a kölcsönadott képekért.
Fejes Margit
