Péterváron fedezett fel Nyizsinszkij.
,,Piruettezz!" ― mondotta, s én repültem
a táncparketten. Mohó szédület
ragadott fel, mintha minden súlyát
elvesztette volna testem. Könnyű lettem.
Lila dresszben szállongó pihécske.
Egy mindörökre elhibbanó porszem.
Azóta repülök. Elért a siker.
Az elveszett haza néha földereng,
de már csak foszlányokban. Fákat látok.
Megcsap az orosz erdő győzedelmes
tavaszi illata, nyírfák susognak,
a kék égen egy bárányfelhő.
Látom a rakpartot, a palotákat,
az öbölt, az erődöt, a hidakat,
öregasszonyokat a templom előtt,
de Pétervár elvész, már nem áll össze.
Anyám arcát sem tudom felidézni.
Szétesnek emlékeim. Táncparketten
suhanok. Repítenek a tapsok.
Hihetetlen az egész. Hiú ábránd.
Álmomban koldusasszony, kéregetek,
és bottal ver meg Nyikita, a férjem.
Aztán felriadok, fényben hajlongok.
Melyik az igaz? Vagy mindkettő álom?
(1916)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
