Az igen látványos, tűzszínházi kísérletként is említett szabadtéri produkciót Dávid Attila és Pál Gecse Ákos temesvári bábszínész kezdeményezte, kiindulási pontnak az M Stúdió Ünnep című cirkuszszínházi előadását tekintik, már abban használták a zsonglőrködést, az akrobatikát. Első tüzes bemutatójukat 2009-ben, Szent Iván éjjelén tartották. Az előadást folyamatosan bővítik: különféle tűzzsonglőr eszközökkel ,,fogalmazzák meg a tűz táncát". Önálló, a szereplők cserélődése miatt is változó, zenével kísért, veszélytelennek egyáltalán nem nevezhető produkció, melyet a sepsiszentgyörgyi Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület támogat.

Nem konvencionális színházi előadás, hanem olyan produkció, amely másfajta megközelítést vár a nézőtől, sokkal inkább megérinti, mert ott áll közel, érzi a tűz melegét — magyarázza Dávid Attila. Az előadóművészeteknek olyan része, amely Nyugat-Európában igen elterjedt, sokan nagyon magas szinten művelik ezt a színház és cirkusz közt húzódó műfajt. A nézőben megszülető pillanatnyi hatás a fontos, az embereket az fogja meg, ahogyan uralni próbáljuk a tüzet — teszi hozzá. Az előadás ívét az adja, ahogy a tűz megszületik, majd kialszik, ennek van egy ritualitása. ,,Ahány helyen játsztuk, mindenütt más volt, a tér adottságai miatt. A Pincetető azért volt szerencsés, mert nagyon szép a környezet, ott, kint inkább megszületett a ritualitás, városban nem volt annyira intim, bensőséges. Nem a színész a fontos — hangsúlyozza Dávid Attila —, hanem a tűz, én a háttérben vagyok, kiszolgálom ezt az eszközt, ez egy másfajta játékstílus."