Ötszázmilliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el a 27 EU-ország pénzügyminiszterei tegnap hajnalban Brüsszelben a közös fizetőeszköz, az euró védelmében, és ehhez jöhet még a Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd eurós hitelkerete — közölték a konferencia befejeztével.
A példátlan nagyságú összegrÅ‘l szóló döntés az euró elleni spekulációs támadások elhárÃtását célozza. A csomag részben hitelrÅ‘l, részben hitelgaranciáról szól. Az 500 milliárd euró uniós kötelezettségvállalásban tehát nincs benne az a hitelkeret, amelyre szükség esetén — vagyis ha fizetési gondjai támadnának az eurózóna valamelyik országának — a Nemzetközi Valutaalaptól számÃtana az Európai Unió.
Az ötszázmilliárd úgy tevÅ‘dik össze, hogy 50 milliárdról 110 milliárdra növelik azt a hitelkeretet, amely eddig csupán az eurózónán kÃvüli uniós tagállamok megsegÃtésére szolgált az Európai Bizottság mint hitelfelvevÅ‘ közreműködése révén, de ezentúl a közös pénzzel fizetÅ‘ országok is részesedhetnének belÅ‘le. A további 440 milliárdot a 16 tagú euróövezet országai kétoldalú hitelgarancia formájában bocsátanák rendelkezésre hároméves futamidÅ‘vel. A megállapodás Rehn szerint azt tanúsÃtja, hogy megvédik az eurót, kerüljön az bármennyibe. A mentÅ‘mechanizmus a tagországok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen.
Az uniós jog általános szabályként kizárja, hogy a tagállamok másik tagállam adósságaiért helytálljanak. Van azonban egy olyan cikkely is az EU-szerzÅ‘désben, amely rendkÃvüli körülmények között ezt lehetÅ‘vé teszi, és a döntés jogi alapjául az a megállapÃtás szolgált, hogy most ilyen rendkÃvüli körülmény állt elÅ‘. Az uniós országok közös döntésével egyidejűleg a tanácskozáson további államháztartási konszolidációs intézkedésekre vállalt kötelezettséget Spanyolország és Portugália. E szóban forgó két országot emlegették a legtöbbször olyanként, amelyeket fenyeget a görög válság ,,fertÅ‘zésveszélye".
