A ,,kultúrház-szálloda botrány" néven elhíresült, és műfajilag talán ,,politikai vérbosszú-pernek" nevezhető ügyben 2010. március 29-én kelt dokumentumában Leontică Paul-Teodor ügyész elrendelte a kivizsgálás lezárását, húsznapos fellebbezési időt adott a felek számára, és 50 lej költséget állapított meg, amely az államot terheli.

A feljelentés

Az ügyészi zárójelentés szerint a Kovászna Megyei Rendőr-felügyelőség nyomozószolgálata 2009. január 5-én lendült akcióba. A feljelentésben egy bűnügyi film forgatókönyveként is megdöbbentő vádhalmaz fogalmazódott meg Zsuffa ellen. Nevezetesen az, hogy Kovászna expolgármestereként, a tanács tudta/felhatalmazása nélkül a félbemaradt kultúrház épületét és a hozzá tartozó területet önkényesen kivette a város köztulajdonából, és átjátszotta azt magántulajdonba, közreműködve ezzel az International Spa Hotel Rt. megalakításában. Továbbá — a feljelentő szerint — Zsuffa a várost úgy képviselte a részvénytársaság vezetőtanácsában (többségi tulajdonosi minőségben), hogy nem volt hozzá tanácsi felhatalmazása. Sőt, a továbbépítés munkálatát is a kötelező nyilvános licitet mellőzve játszotta oda a bukaresti Conimpex Company Kft.-nek. Ugyanezen kontextusban Zsuffa állítólag olyan szerződést kötött az International Spa Hotel Rt. nevében a Gesi Holding Kft.-vel, mely által 450 000 lejjel indokolatlanul megelőlegezte a munkálatokat, majd ugyanezt az összeget feltüntette készpénzbeli tőkenövelés jogcímén. A vádak özöne ezzel még nem ért véget. A feljelentő szerint Zsuffa ugyanilyen önkényes módon kötött szerződést a Professional Construct Kft.-vel mint tervezővel, mégpedig 185 000 euró értékben, és miközben terv nem is létezett, a fenti cég ezzel a természetbeni hozzájárulással lépett be részvényesként. Mindezek oda vezettek — summázta a panaszbejelentés —, hogy Kovászna Polgármesteri Hivatala a kezdeti 99,7 százalékos részvényesi státusból manapság mindössze csak 35 százalékot mondhat magáénak.

Kivizsgálás és annak eredménye

A kézdivásárhelyi ügyészségi zárójelentés mindenekelőtt leszögezi, hogy Zsuffa Levente 2000—2008 közt valóban Kovászna felelős polgármestere volt, tehát köze van a kultúrház körül történtekhez. Majd részletezi: a 2004—2005 időszakban több, az üggyel kapcsolatos tanácshatározatra és egyéb dokumentumokra talált a kivizsgálás. A legelsőben a korabeli tanács elvi beleegyezését adta ahhoz, hogy Kovászna részvénytársasági kapcsolatba lépjen a bukaresti Romar Medical Kft.-vel. Eszerint a város a félbemaradt kultúrházat és a hozzá tartozó területet adja, a Romar pedig vállalja ezek továbbépítését egy kezelőbázissal bíró szállodává.

A 2004/22-es tanácshatározat az addig városi köztulajdonban levő ingatlanokat átminősítette magántulajdonba sorolt objektumokká, új rendeltetésüket is nevesítve. (Tehát: bukik az első súlyos vádpont — Gy. S. megj.) Ezeket követte a 2004/34. sz. tanácshatározat, mellyel a városatyák elfogadták a szakértői tanulmányt, s az 547 829 amerikai dollárban állapította meg az ingatlanok (épületváz plusz telek) összértékét; azaz 18,2 milliárd régi lejben a 2004. október 14-i árfolyamon. Az 2005/1-es tanácshatározattal érvénybe lépett az International Spa Hotel Rt. alapító okirata. Az ügyészség helyénvalónak találta azt is, ahogyan Zsuffa képviselte a várost az International Spa Hotel Rt. vezetői struktúráiban (esik a második súlyos vádpont — Gy. S.), majd figyelmesen ellenőrizte a brassói Lustic Invest Rt. megjelenését, a tőkenövelés ezzel kapcsolatos mozzanatát, a bukaresti műépítész-professzor részvé­nyesi státusának jogszerűségét stb... és nem utolsósorban az International Spa Hotel Rt. működését elemző legfrissebb auditjelentést is. Kitért a feljelentésben szereplő számmisztikára is a város 99,7 százalékról 35 százalékra zuhanó részvényesi leromlását illetően. (A Romar beruházást nem hagyott hátra, amikor kivonult az együttműködésből. Kovászna feltűnően magas részvényesi státusa ebben a pillanatban valóban 99,7 százalék volt, de moccanni sem tudott vele. A Lustic megjelenésével számottevő továbbépítkezés történt, az új épület értéke tehát már messze nem azonos a régebbivel. Tartalmi tolmácsolás — Gy. S.)

Végezetül az ügyész summázta a konklúziót: ,,A fentebb említetteket tekintve úgy értékeljük, hogy az ügyben a kivizsgálás tárgyát képező cselekmények közül egyikben sem lelhetők fel bűncselekményre valló alkotóelemek. (...) A panaszt bejelentő és az előzetes kivizsgálásból eredő iratokat figyelembe véve következik, hogy nem indítható bűnvádi eljárás a Büntető Törvénykönyv (Cod de procedură penală) 10. cikkelyének d betűje értelmében." (fordítás románból: Gy. S.) Magyarán az ügyész elrendelte a Zsuffa Levente ellen folyó kivizsgálás leállítását, a bűnvádi eljárás megszüntetését.

Utórezgések

Erről a maga nemében elképesztő kultúrházügyről már kötetnyi anyag gyűjthető össze lapunk internetes archívumában, ha a keresőbe az International Spa Hotelt írjuk be. A történet utolsó előtti sajtószerepléseként a következőt olvashatjuk a Háromszék 2009. március 18-i számában:

,,Az önkormányzat nevében Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester bírósági eljárást kezdeményezett az International SPA Hotel Rt. ellen, amelyben a helyi tanács is részvényes. A polgármester a részvényesek közgyűlése által hozott döntések és határozatok érvénytelenítését kérte, amelyeket ugyan Zsuffa Levente volt polgármester annak idején aláírt, de a helyi tanács erre nem hatalmazta fel. (…) Ha a bíróság érvényteleníti a tanács előtt eltitkolt és törvénytelenül hozott határozatokat, visszaáll az eredeti állapot, és a helyi tanács többségi tulajdonosként érdemben is beleszólhat a részvénytársaság ügyeibe..." (A tanács pereli az International Szállót — Bodor János) (Megjegyzés: majdnem ugyanez a vád olvasható a 2008. december 9-i számban, de az előzőekben is.)

Amint azt írásunk első gondolatkörében megfigyelhetjük, a feljelentő észrevételei és a kovásznai városi tanács korabeli üléseiről, azok hangulatáról és határozatairól készült tudósítások kísértetiesen egybehangzóak. A történtek után Zsuffa Levente expolgármestert megkérdeztük, szándékában áll-e bárkit is beperelni alaptalan vádaskodás, zaklatás, inszinuáció stb... jogcímen. A következő elképesztő választ kaptuk: ,,A nyomozás egy adott pillanatában megkérdeztem az ügyészt, szabad-e tudnom, ki jelentett fel engem? Természetesen, jogom van — mondta —, és egy számomra ismeretlen magyar nevet említett. Megértettem. Tovább nem firtattam."

A történteken nem csodálkozik, nyilatkozta Zsuffa, aki azt is elmondta, hogy nem ez az első eset. A Piliske utca EU-s alapokból történt korszerűsítésének befejeztekor is feljelentették, sikkasztásokat és egyéb adminisztrációs bűnöket emlegetve. A kivizsgálás — negatív eredménnyel — túl korán (mandátumának vége előtt) befejeződött, errefel ugyanezen ügyben másodszor is feljelentették. De, ami a ,,szekus múltját" firtató egyik feljelentéssel történt, már a rekordok könyvébe illő — meséli.

A 2001. július 2-án induló kivizsgálásra hét esztendő elteltével kapott választ a SZIVOT-tól (a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács). Állami címer, pecsét és eredeti kézjegy súlya alatt a P-1369/01/02-07-2008-as számú értesítésben ünnepélyesen közölték vele az örömhírt: nem volt szekuskollaborátor! A szövegből nem derül ki, hogy a nyolc, nagyjából magyar személyből álló (név szerint ismert!) feljelentői csapatnak kiküldték-e a hírt, vagy sem. Ha nem, akkor most ezúton vehetik tudomásul — közli a volt kovásznai független polgármester.

A közelmúltbeli ügyészi zárójelentésre még visszatérnénk, mert a végén ez olvasható: szövegét minden érdekelt félnek kikézbesítették. Marad tehát a kérdés a ,,túlsó/érdekelt" fél (felek) igazi kilétét illetően. De itt és most megállunk! Mert a sajtó, bár ,,nagyhatalom" egy igazi demokráciában, mégsem tévesztendő össze az igazságszolgáltatás/bűnüldözés intézményeivel. A titokzatos feljelentő személyét és szándékát illetően azonban a T. Olvasónak joga van hipotéziseket megfogalmazni, de csakis saját felelősségére.

Ui.: A kovásznai kultúrház-szálló körül történteket a Háromszék 2009. augusztus 29-i számából elevenítheti fel az olvasó, Egy magzatgyilkosság detektívhistóriája című írásunkból.