Az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

Nemmel voksolt az előterjesztésre Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint a szocialista Molnár Csaba és Szanyi Tibor, a tartózkodók között MSZP-s és LMP-s képviselők voltak. Igennel szavazott a 224 fideszes és 34 kereszténydemokrata mellett 32 szocialista és 11 LMP-s politikus. Támogatta a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin, nem vett részt a szavazásban Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök, illetve Kovács László egykori külügyminiszter és uniós biztos.

A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyarnyelv-tudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet.

A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Ezzel szemben a még hatályos szabályozás szerint a kedvezményes honosítás feltétele a magukat magyar nemzetiségűnek valló, magyar felmenőkkel rendelkező, nem magyar állampolgárok számára, hogy a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakjanak.

Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent a határon túli magyarok egyéni kérelemre történő kedvezményes honosítása. A külügyi tárca várományosa, miután fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök, elmondta: hátrányos megkülönböztetést jelent, ha a szlovák parlament úgy dönt, hogy megfosztja szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Mint közölte, semmivel nem igazolható egy ilyen típusú megtorlás.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a törvényben, így az európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A leendő miniszterelnök-helyettes azt mondta, soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy ,,a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek".

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője szerint a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a parlamenti többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el a voksolást.

Gyurcsány Ferenc az MTI-nek elmondta: azért sem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mert szerinte ez egy rosszízű külpolitikai diktátumként látszik a régió más országaiból, függetlenül attól, hogy egy valóságosan létező történelmi sebet szeretne fertőtleníteni. Hozzátette, ,,ha nincsen szerencsénk", a törvény ehelyett további fertőzést okoz. Szanyi Tibor azzal indokolta szavazatát: ,,egy országnak nem biztos, hogy olyan állampolgárokra van szüksége, akik nincsenek ott".

A Jobbik üdvözölte az állampolgárságról szóló törvény módosításának elfogadását, a párt a jogszabályt a nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának tartja. Vona Gábor pártelnök egy rádióinterjú miatt nem vett részt a szavazáson, noha — mint közölte — ,,akár a Marsra is elment volna", hogy a szavazáson jelen legyen, azonban rosszul tájékozódott annak időpontjáról.

A Nézőpont Intézet tegnap közölt felmérése szerint egy most vasárnapi népszavazáson tízből hatan támogatnák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Ez hét százalékponttal kevesebb, mint egy hónappal korábban.