2010. június 13-án, vasárnap Gyergyószárhegyen Erdély több megyéjéből összegyűlt volt politikai foglyok, valamint helybeliek ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az 1949-es néplázadás és az utána következő megtorlások áldozatairól.
Ugyanis 1949. június 13-án a sziguránca emberei le akarták tartóztatni Ambrus József akkori plébánost. A hír hallatán két fiatal legényke, Czimbalmas Balázs és Szilágyi Árpád, átmászva a plébániatemplom falain, meghúzta a harangokat, minek hallatára összegyűlt a falu népe, és megvédte plébánosát. Az ügy nem maradhatott megtorlás nélkül. Pár nap elteltével letartóztatják az alig 19 éves Czimbalmas Lajost és az idősebb Csergő Vilmost. Lajost a gyergyószentmiklósi sziguráncán agyonverik, Vilmos a szamosújvári börtönben leli halálát. Az ezt követő években a falu állandó zaklatásnak van kitéve. Több mint tizenegy papot tartóztatnak le és internálnak, de nem ússzák meg a fiatalok sem. 1959—1960-ben tartóztatják le a fiatalokból álló Fekete kéz szervezetet, és ítélik súlyos, nehéz börtönre őket. A plebániatemplom előtt van az az emlékmű, mely őrzi az áldozatok emlékét, s melyet minden év június 13-án megkoszorúzunk. Az idei ünnepség a barátok templomában szentmisével kezdődött, melyet Ervin atya celebrált. Őt a Szoboszlay-perben ítélték el életfogytig. Ervin atya szavaival élve: nekünk, keresztényeknek meg kell bocsátanunk, de meg lehet-e bocsátani mindazoknak, akik sosem kértek bocsánatot...? Jó volt ott lenni!
Török József
