Jött, látott és győzött, summázhatnánk Nicolas Sarkozy francia elnök nyolcórás budapesti villámlátogatását.
Minden idők legnépszerűbb francia államfője — népszerűségi indexe ma két százalékkal haladja meg nagy elődje, De Gaulle tábornok mindenkori legmagasabb népszerűségi arányát — a magyar parlamentben büszkén hangoztatta magyar származását, s sok kényes kérdést is érintett, így, áttekintve a mindenkori és sokszor változó francia—magyar kapcsolatokat, kitért az egyik legfájóbb sebre, Trianonra is, hiszen a döntések következtében — s ezekben az akkori francia vezetésnek, főként a ,,tigrisnek" becézett Clemenceau-nak döntő szerepe volt — a magyarság jelentékeny része rekedt határokon kívül, és süllyedt kisebbségi sorba. Sarkozy hangsúlyozta (s a látogatás ténye is bizonyítja, hogy nem véletlenül látogatott a kelet-közép-európai országok közül elsőként éppen apja szülőföldjére), hogy Magyarországnak mint a térség egyik leglendületesebben fejlődő országának nagy szerepe lehet az átalakításban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy sok mindenben egyetért a magyar kormányfő reformelképzeléseivel, noha Gyurcsány szocialista, ő pedig jobboldali. Ezzel nyilván saját elképzeléseit is igazolta — sok szocialista politikust emelt be a francia kormányba —, s a magyar megosztottság ellen is szót emelt, azt fejtegetve, hogy az uniót mozgásba kell hozni, olyan új politikára van szükség, amely biztosítja az unió jövőjét. Elsősorban itt az Oroszországtól való energiafüggőséget emelte ki, és ennek a függőségnek a felszámolásáról is szót ejtett. Egyre többet beszélnek mostanság nyugaton a Nabucco gázvezetékről, amelynek döntő szerepe lehet e kínos függőségnek a megszüntetésében. Találkozott Orbán Viktorral, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével is, egyetértettek abban, hogy a gazdasági fejlődés célja a munkahelyteremtés, az unió több országában kritikus szintet elérő munkanélküliség megszüntetése. Lehetőségek szerint — emelte ki — csökkenteni kell a munkanélküliek számát. Hangsúlyozta, hogy elődje hibáit részben korrigálva új Amerika-politikát is meghirdetett, s kelet-közép-európai látogatásának egyik oka pontosan annak a ,,hibának" a kiigazítása, amely elődjének magatartásában mutatkozott meg. Köztudott, hogy Chirac elnök élesen bírálta az iraki háború idején a keleti tömb országait szervilis, az Egyesült Államokat készségesen kiszolgáló politikája miatt. Hogy Sarkozy látogatásának milyen hatása lesz az elkövetkezőkben a magyar politikai életre, amelynek megosztottsága immár túlhaladja a ,,kritikus szintet", elválik. Magyarország felé tett gesztusa viszont fontos lehet a francia—magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésében.
