Gyurcsány többek között azt mondta: ,,nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz." A kormányfő még aznap elismerte, a hangfelvétel eredeti, és azt mondta: szavai jelentését, üzenetét vállalhatónak tartja, valamint azt is nyilvánvalóvá tette, hogy nem mond le. Szeptember 17-én estére spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, a Parlament előtt, a miniszterelnök távozását követelve. A Fidesz, a KDNP és az MDF szintén távozásra szólította fel a kormányfőt, az MSZP és az SZDSZ viszont kiállt Gyurcsány mellett. Szeptember 18-án Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt, és bár nem szólította fel lemondásra a miniszterelnököt, rámutatott morális felelősségére. Addigra már országszerte kormányellenes tüntetések alakultak ki. Budapesten a Kossuth téren folytatódtak a demonstrációk, késő este tüntetők egy csoportja megindult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához azzal a szándékkal, hogy beolvastatják kiáltványukat. Erre nem kerülhetett sor, ezért a tüntetők elkezdték kővel dobálni az épületet, több autót felgyújtottak, a székház védelmére kirendelt rendőrök pedig többször is sikertelenül próbálták kiszorítani a térről a tüntetőket, akik végül ,,elfoglalták" az épületet. Másnap, szeptember 19-én az öt parlamenti párt az Erőszak ellen és a békességért címmel fogadott el nyilatkozatot, a köztársasági elnök és a miniszterelnök pedig köztörvényes bűncselekménynek nyilvánította az MTV székháza előtt történteket. Szeptember 19-én és 20-án éjjel tovább folytatódtak a tüntetések a Parlament előtt, valamint a fővárosban utcai harcok alakultak ki a demonstrálók és a rendőrök között. Október 1-jén a jelentős fideszes sikert hozó önkormányzati választások urnazárása után Sólyom László arról beszélt, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van, másnap pedig a miniszterelnök bizalmi szavazást kért programjáról és saját személyéről. A Fidesz felszólította az MSZP-t, hogy október 5. délutánig tegye meg az első lépést a miniszterelnök menesztésére, ellenkező esetben a legnagyobb ellenzéki párt 6-án délutánra a Kossuth térre hívja az embereket, és egészen addig demonstrálnak, amíg Gyurcsány Ferenc hivatalban marad. Október 6-án a parlament kormánypárti többsége bizalmat szavazott a miniszterelnöknek. A Fidesz, ígéretéhez híven, október 6-ától október 19-ig mindennap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, de ezt követően is maradtak a téren tüntetők, akik addigra lényegében oda is költöztek, sátrakban laktak. Október 23-án hajnalra, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott központi megemlékezések miatt kiürítették a teret, napközben és este azonban újabb atrocitások történtek, az erőszakos tüntetőket és a Fidesz Astoriánál tartott gyűléséről távozókat együtt oszlatta fel a rendőrség, amely éjszakáig tartó összecsapásokat folytatott a demonstrálókkal. Az október 23-i erőszakos rendőri fellépést a Fidesz és civil jogvédők is kifogásolták, több feljelentés is született az ügyben, rendőrök és tüntetők ellen is. Orbán Viktor az október 23-i Fidesz-nagygyűlésén jelentette be, hogy népszavazásokat kezdeményeznek több témában.