És nem csak azért, mert hetek óta árvizek tombolnak számos régióban, hanem azért is, mert a jelenlegi hatalom képtelen eldönteni, merre forduljon a bárka ahhoz, hogy a megszorító intézkedések után legalább a reményt felvillantsa a bércsökkentések, megvonások, áremelések — esetenként áradások — sújtotta lakosság számára.
Immár hetek óta csak beszélnek, egyeztetnek a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagról, amely az eddig kiszivárgott hírek szerint amúgy meglehetősen vérszegény, bár akadnak benne figyelemre méltó kezdeményezések, mint a körbetartozások kiiktatását célzó megoldás vagy kedvezményes áfa biztosítása a lakásfelújításokra, ugyanakkor azonban a számos kisvállalkozást ellehetetlenítő minimáladó törlését másfél évvel annak katasztrofális következményei után is csak „fontolgatják". Elfogadásáig, alkalmazásáig azonban még sok időnek kell eltelnie, miközben a fizetések lefaragását, az árak növekedését már most megszenvedi a lakosság és a vállalkozói szféra egyaránt. S hogy teljes legyen a zűrzavar, a feldúlt kapitány parancsára máris a nyugdíjak esetleges megadózásának hatásait elemzik, az alig két héttel korábban megemelt általános forgalmi adót pedig csökkenteni próbálják, mintha csak most jutott volna eszükbe: a drágulások miatt egyre kevesebbet vásárolnak majd az emberek, és ez további csőddel, munkanélküliséggel, adócsalással jár.
Most éppen a pénzügyminiszterre került sor, hogy legújabb gazdaságpolitikai nézeteit megossza a nagyközönséggel, szerinte az egykulcsos rendszer immár nem megfelelő az ország számára, ezért többlépcsős adózásra kellene visszatérni, amely, természetesen, a nyugdíjasokat is érintené. Fel is hördültek erre az ellenzéki liberálisok, de még a demokraták is, hogyan merészeli Vlădescu az egységes adókulcs szentélyét lerombolni, sietve leszögezték — emlékezetükből előásva Traian Băsescu azon korábbi kijelentését, miszerint amíg ő az államfő, progresszív adózásról szó sem lehet —: kitartanak a jelenlegi változat mellett.
Ahány miniszter, politikus, annyifelé evez, s miközben a céltalanul bolyongó hajót a zátonyra futás veszélye fenyegeti, a hatalmon levők görcsösen kapaszkodnak a kormánykerékbe. Nekik az sem számít, ha már hajó sincs, csak kormány legyen...