Sem itt, sem máshol nem beszélhetünk arról, hogy az utóbbi húsz esztendőben új borvízforrások ,,születhettek" volna, esetleg olyanokról, amelyeket lelkes borvízbarátok, de főképpen az önkormányzatok, polgármesterek tettek rendbe (Bodok, Bardoc, Torja, Nagybacon, Sepsibükszád), helyeztek új foglalatba.
Málnásfürdőn még ez sem történt meg. Ez egyik olyan háromszéki gyógyfürdőnk, amely igazságtalan és állandóan változó tulajdonjogi helyzete miatt romba dőlt, s most indulni készül A borvíz útja program alapján. Hogyan, miképpen, és van-e jelenleg olyan és annyi természetes gyógytényezője, amire bátran és azonnal támaszkodhat a közeljövő?
Maroknyi múlt, gyógytényezők
A régi málnásiak látták-tudták, hogy borvizek törnek fel a Somos patak fejében és az Olt melletti kaszálókon, s hogy azok gyógyhatással rendelkeznek. Igen ám, de ahol ezek a felszínre jutnak, az Imreh család kaszálóterülete volt. Osztozkodás révén került a hely az egyik lány, Imreh Honoráta tulajdonába. Lábáztatókat, fortyogókat, bugyogó fürdőmedencéket építtetett ide az új tulajdonos, de mert hamarosan Semsey Tamás 1848-as honvédtiszt felesége lett, a hely Semseyné bugyogója nevet kapta. Minekutána felette jót tettek a fortyogók a meggémberedett lábaknak, a területet megvásárolta és értékesíteni kezdte a málnási erdő-közbirtokosság. Egyre több látogatója lett a helynek, jeles tudósok ,,vegybontották" a gyógyvizeket, a magyar ezredévi események küszöbén, egy Ötvös nevű brassói gyógyszerész ügyködése révén, a gyógytényezők (ásványvíz, mofettagáz, gyógyiszap, gyógyklíma) gazdaságos kihasználása céljából megalakult a Siculia részvénytársaság.
Ettől kezdve külön utat járt a fürdőkúra, külön utat az ásványvizek palackozóipara. Előbbi az 1989. utáni privatizáció áldozata lett. A meleg fürdő, mofetták és források részben romokban hevernek, utóbbiak egy részét sokadik tulajdonosai birtokolják, működtetik (s mint hírlik, szívesen túladnának rajta). Egyik a Perla Covasnei néven palackokba kerülő asztali víz, a másik a téli álmot alvó híres-neves Mária (Malnaş) egykori palackozó.
A gyógyforrások túlnyomó része (Herceg-forrás, két mofetta, a Központi- és Viktória-forrás, a meleg fürdő kaptációs rendszere, a Lábáztató vagy Bivalyferedő, a gyógyiszaptelep) az egykori tulajdonos, az Olt Kereskedelmi Rt.-től magánkézbe került, de semmi baj, mert borsos áron visszavásárolhatja a régi vagyont a málnási önkormányzat, és miért ne mentené az ősi székely vagyont a megyei tanács, ha lesz rá elegendő pénzalapja!
A községi tulajdonban lévő területen, ahol megkezdték a kezelőközpont építését, csupán két kis hozamú gyógyvízforrás (Ilona és Mioara) fakad, a többiek (Somosi borvíz, Padi I. és Padi II.) messzibb esnek Málnásfürdő központjától. A lakosság a két kis hozamú gyógyvízforrást és az egykoron palackozott Központi forrás vizét használja, a többinek egy része eltűnt, vagy más helyen tört a felszínre. Hogy milyen értéket képviselnek ezek a vízelőjövetelek, arról könyvtárra menő tudományos dokumentáció tanúskodik.
Merre, élményfürdő, merre, A borvíz útja?
Hogy az élményfürdő jövője egyelőre megkérdőjelezett, az egyértelműen nem a helyi önkormányzat csődje, hanem a gazdasági válság okozata. Az a gyógyászati kezelőközpont azonban, amelynek alapjait már betonozzák, meleg szénsavas ásványvízfürdők formájában szeretne tüneti kezelést ajánlani a szív-érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek. Nos, ehhez jobb hozamú ásványvíztömegre van szükség. Ezek után méltán feltevődik a kérdés: igen, de honnan? A régieket (meleg fürdők kaptációja) csak befektetés árán lehetne felújítani, új fúrt kutakról nem beszél a krónika, arra pénz kell, és végrehajtása időbe telik. A központban a rendszerváltás előtt lemélyített fúrások nem jártak eredménnyel. Biztos vízre csak a vasútállomás környékén és az Olt lankáján lehetne számítani, ahol biztató eredményekkel zárultak az 1989 előtt elvégzett geofizikai kutatások. Nem lenne aggasztó a helyzet, ha A borvíz útja előtanulmánya ezeket is figyelembe vette volna. A gyógyfürdőhöz szükséges vízmennyiséget sem hozama, sem pedig vegyi összetétele alapján nem nyújthatja a két közeli és már említett Ilona—Mioara ikerforrás. Ezek csak ivókúrára alkalmasak, és a lakosság, a vidék közfogyasztását kell szolgálniuk. A magánterület vízfeltöréseit is igénybe lehet venni, de ezek egy része állami monopóliumként kezelt, s csak a hivatalos formaságok betartása révén lehet használatba venni.
A málnásfürdői kezelőbázis épül-emelkedik, a gyógytényezők egy részének biztosítását végül is valamilyen úton-módon meg kell oldani. Marad a: hogyan, honnan, miképpen?
