A június végi gázszolgáltatási üzemzavar újra aktuálissá tette a feladatot: legalább részben alternatív energiaforrást biztosítani a lakossági és ipari fogyasztáshoz egyaránt. Az alternatív és zöldenergiák hasznosítása amúgy is világtrend, amelynek érvényesítéséhez jelentős hazai és uniós pénzösszegeket is társítanak.
Közvetlen környezetünkben is észlelhetők az alternatív és megújuló energiaforrások hasznosítását célzó törekvések. Sepsiszentgyörgy és Barót önkormányzata napenergia-hasznosítási terveket készíttet, Kézdivásárhely elöljárója nemrég tért vissza amerikai „mintavételről". A Zöld Ház programra ugyan a megszabott kontingens alatti létszámban jelentkeztek, ám az érdeklődés egyértelműen jelzi: növekvőben az odafigyelés az alternatív és megújuló energiaforrásokra.
Bartha Sándor, az Erpék Ind Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint azonban alapos átgondolásra szorul a világszerte dívó, ám a térség adottságai által nem feltétlenül „támogatott" energiaforrások hasznosításának ötlete. Úgy tartja, hogy a kalkulálható nyereséghez képest aránytalanul nagy befektetést és környezeti pusztítást igényelne egy napenergiapark létrehozása. És nemcsak nagyipari léptékben, hanem kisfogyasztó számára is, hiszen egy ilyen berendezés megvásárlása és beüzemelése azt feltételezné, hogy egy háztartásnak gyakorlatilag tizenöt évre előre ki kellene fizetnie az energiaszükségletét. Természetesen, nem a jelenlegi gázfogyasztási áron, de akkor is olyan összegről lenne szó, ami csak kevés háztáji fogyasztó költségvetésébe férne bele.
Klasszikus megoldások a jövőnek
A bodoki cég gépészmérnök vezetője azonban nem csak ellenvéleményt fogalmaz meg, hanem megoldást is kínál. Az általa kifejlesztett és a most már sorozatgyártásra is alkalmas fa- és biomasszaüzemű kazánok a legolcsóbb tüzelőanyag — a biomassza — becsületét adná vissza, amely a szó legszorosabb értelmében a földön hever. Elsősorban erdészeti hulladék, vágástéri vagy fafeldolgozási hulladék formájában, de az energianövények terjedő kultúrája is megoldásokat kínál.
„Fejlesztéseinket többnyire az élet kényszerítette ki — mondta el Bartha Sándor. — A kezdetet cégek, nagyfogyasztók jelentették, akik valamilyen megoldást kerestek energiaköltségeik csökkentésére, illetve a szokványos forrásoktól való függőségük enyhítésére. Így fejlesztünk, gyártunk kemencéket pékségeknek, kazánokat kis- és nagyfogyasztóknak. A legnagyobb általunk épített kazán már 700 kilowattos teljesítményre is képes, és nagyüzemi virágházban biztosít télen-nyáron megfelelő hőmérsékletet. Az alapötletet többnyire a már működő megoldásokban kerestük, de egyre több saját fejlesztést is alkalmazunk kazánjaink kivitelezésében."
A cég BioSistem márkanevet viselő biomasszatüzelési rendszerei esetében a gáznál több mint ötven százalékkal olcsóbb fűtőanyag-szükséglettel lehet számolni. Az automatizált működés, a mikroprocesszor által vezérelt égési folyamat ugyanakkor magas, akár 90 százalékos hatásfokot biztosít. Egyszeri feltöltéssel napokig-hetekig is működik a folyamatos teljesítményszabályozásnak köszönhetően. A kis helyigény, a hosszú élettartam tovább erősíti az Erpék által kínált megoldást. Aki számára pedig a fajlagos ár a mindent eldöntő szempont, annak érdemes figyelembe vennie, hogy míg egy kilowattóra hő gázalapú vagy pelletből való előállítása 0,12 lejbe kerül, az elektromos energia pedig 0,4 lejbe, addig a hasábfa 0,065, a faapríték pedig 0,05 lejes árral kecsegtet.
A puding próbája
A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat, a Tega Rt. az első intézmények között volt, melyek kipróbálták az Erpék által kínált fűtési rendszert. Tóth B. Csaba igazgató szerint egyértelműen megérte a befektetés. „Mi a város zöldövezeteinek, fáinak karbantartásából származó ágakat, egyéb fahulladékot igyekszünk ily módon hasznosítani. Az Energia utcai telepünkön működtetett berendezés hatásfoka nagyon jónak bizonyult. Mivel a rendelkezésünkre álló famennyiségnek csak a háromnegyedét használjuk fel, azt tervezzük, hogy a Tega Rt. Ág utcai székhelyének, illetve egyes piaci helyiségek fűtését is ezzel a módszerrel oldjuk meg" — mondta az igazgató.
Bardocz Ernő üzemvezető szerint a legutóbbi, hosszú és szigorú tél ellenére is megbízhatóan dolgozott a rendszer. Kétszázötven-kétszázhetven köbméternyi nyesedéket használtak el, de a maradék sem vész kárba.
A gázfüggőség egyre több esetben ,,élesíti" az elméket. Már csak a fogyasztói nyitottságnak kellene észlelnie a kínálkozó megoldásokat.