Mint hangsúlyozta, véleménykülönbség van közte és a Jobbik között a Magyar Gárda helyzetét illetően. ,,A magam részéről nem járulok hozzá ahhoz, hogy kimasírozzunk a civilizációból" — idézte a Jobbik-frakció ülésén elmondott szavait a kormányfő. Vona Gábor kiemelte, gárdaügyben nem sikerült zöld ágra vergődniük a feleknek, bár a kormányfő meghívásával azt szerették volna elérni, hogy a politika képes legyen megoldást, kompromisszumot találni ebben a ,,több ezer ember életét meghatározó" kérdésben. A Jobbik célja, hogy ,,dekriminalizálják" a gárda ügyét, így a gárdisták végre nyugodtan élhessenek politikai szabadságjogaikkal, azonban ennek garantálására Orbán Viktor semmilyen fogadókészséget sem mutatott — mondta a politikus.

A múlt megértését segíti a lex Biszku

A továbbiakban ne lehessen a kutatók és a nyilvánosság elől elzárni a kommunista, majd szocialista diktatúra történelmi dokumentumait, eltitkolni vezetőinek tevékenységét — összegezte a fideszes L. Simon László a lex Biszkuként emlegetett országgyűlési határozati javaslat céljait. A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló indítvány — amelyet Biszku Béláról, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm bemutatásának nehézségei nyomán kezdeményeztek — a múlt megértését és feltárását segíti.

Állami szerződések górcső alatt

Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztos kérését tolmácsolva küldött levelet az állami tulajdonú cégek vezetőinek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. — írja az Index.hu. A hírportál birtokába került dokumentum alapján a vállalatoknak csütörtök délutánig kellett megmondaniuk, szerződtek-e a levélben megnevezett 85 cég valamelyikével, és ha igen, mikor és mennyit fizettek nekik. Az Index következtetése szerint a bekért adatok jobbára semmitmondó, egyébként is közzéteendő információk. Az egyetlen kivétel, hogy az állami cégeknek arról is nyilatkozniuk kellett: a listán a szereplőkkel kötött szerződéseket ki írta alá részükről. A hírportál arra is kitér, hogy 33 céget Gyurcsány Ferenc személye kapcsol össze, s noha a lajstromban megjelenő társaságok között akad, amelynek neve ,,a médiában gyanúsként bemutatott ügyben tűnt fel", eljárás állami megrendelésekkel összefüggésben egyikük ellen sem indult. A cikkben az olvasható, hogy a listát a tanácsadó cégek uralják, építőipari — például útépítési — megbízásokban érintett társaság azonban nincs a felsorolásban.