Tizenhárom magánnyugdíjpénztár közül kell kötelezően választania egyet minden 35 év alatti munkavállalónak, ez a lényege a nyugdíjreform most indult második pillérének. A nyugdíjrendszer egyébként három pillérre épül. A harmadikat a fakultatív nyugdíjbiztosítás képezi, elsőként megmarad az állami nyugdíjbiztosítás.
A kötelező magánnyugdíj keretében január 17-ig, azaz négy hónapon belül minden 35 év alatti munkavállalónak szerződést kell kötnie valamely magánnyugdíj-biztosítóval. Ugyanez a 35 és 45 év közöttiek számára csupán lehetőség önkéntes alapon a jövendő állami nyugdíj kiegészítésére.
Szeptember 17-én mintegy 150 000 biztosítási ügynök állt ugrásra készen, hogy saját megbízó cége számára nyerjen meg minél több ,,lelket" a lehetséges 2,5 millióból. Ez utóbbiak száma becslések szerint a következő négy évben meghaladhatja a 3,5 milliót.
A második pillér esetében a munkavállaló a bruttó jövedelme után eddig is fizetett 9,5 százalékos járulékából 2 százalék automatikusan valamelyik magánpénztárhoz kerül. A továbbiakban ez az arány évente 0,5 százalékkal növekszik, és nyolc év múlva eléri a 6 százalékot.
A dolgozónak nem kell az eddigiekhez képest többet fizetnie, de ha a kötelezettek a kitűzött határidőig nem választanak önként biztosítót, számítógép sorsolja ki, hogy melyik pénzintézethez kerülnek. A 35 és 45 év közöttiek számára nincs határidő.
A begyűjtött pénz egy része az értéktőzsdére kerül, különböző kockázati szinten fektetik be jegyzett papírokba. A hozamokat illetően a bukaresti Új Magyar Szó megszólaltatta Mihai Şeitant, a Román Állami Nyugdíjpénztár volt igazgatóját. Szerinte a kötelező magánnyugdíj-biztosítási alapok egy szolid portfólió alapján akár éves átlagban 8 százalékos hozamot is termelhetnek. A nyugdíjpiaci szakértő várakozása szerint a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő, 2008-ra várható 710 millió lej (körülbelül 220 millió euró) 2008 és 2012 között 7,9 milliárd lejre (mintegy 2,5 milliárd euróra) fog nőni, sőt, a nyugdíjalapok által kezelt tőkevagyon értéke 2020-ra elérheti a 75 milliárd lejt, azaz mai árfolyamon a 22 milliárd eurót is.
A reform bevezetése elodázhatatlan volt, hiszen mint a szakértő emlékeztet, az 1990-ben regisztrált 2,1 millió nyugdíjas 2006-ra 4,6 millió főre nőtt, azaz több mint megduplázódott, miközben a járulékfizető aktív munkavállalók száma csaknem megfeleződött, azaz a kezdeti 8 millióról tavalyig 4,67 millió főre csökkent. A 2050-re vonatkozó legfrissebb demográfiai előrejelzések szerint a lakosságon belül a nyugdíjaskorúak részaránya a jelenlegi 19,1 százalékról 31,8 százalékra fog nőni.
A Krónika napilapban Florentina Ştefan, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság kommunikációs igazgatója kifejtette: a nyugdíjreform jó üzleti lehetőség a magánnyugdíjalapok számára. Igaz, a szerződő dolgozónak oda kell majd figyelnie a társaságok hírnevére, az általuk felszámolt kezelési költségekre, valamint arra, hogy az alap milyen befektetési politikát folytat.
A kötelező magánnyugdíj gyakorlati kérdéseiről részletes ismertetés a Háromszék augusztus 15-i számában olvasható.
(MTI―i.)