Elutasította az Európai Közösségek luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósága a Microsoft számítástechnikai óriásvállalat keresetét, amelyet az Európai Bizottság ellen adott be, bírósági felülvizsgálatot kérve. A Microsoft azért indított keresetet, mert a brüsszeli bizottság, az EU végrehajtó testülete 2004-ben — ötévi vizsgálódás után — 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, megállapítva, hogy visszaélt piaci erőfölényével.
Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet. Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza azt mondta újságíróknak, hogy alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan ,,kiegészítő lépések", amelyeket meg kell tenniük, hogy teljesítsék az ítéletben foglaltakat, akkor azokat meg fogják tenni — közölte.
Az Európai Bizottság által 2004-ben szankcionált egyik magatartás az volt, hogy a Microsoft 1998. októbere és a határozathozatal időpontja között megtagadta az ,,interoperabilitáshoz szükséges információk" átadását a versenytársaknak, és nem engedélyezte az ilyen információk felhasználását a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére a munkacsoportszerverekhez való kezelőrendszerek piacán. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé a kliensszerver, valamint a szerverek közötti párbeszéd protokolljainak specifikációit minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való kezelőrendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni.
A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows kezelőrendszer és a Windows Media Player médialejátszó-alkalmazás közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot arra, hogy hozza forgalomba a Windows ügyfélszámítógép operációs rendszernek a Windows Media Playert nem tartalmazó változatát.
A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése érdekében.
A bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében a brüsszeli bizottságnak adott igazat mind a programinformációk megosztási kötelezettsége, mind a Media Player-árukapcsolás ügyében, és fenntartotta a 497 millió eurós bírságot, amely a legmagasabb összeg, amit eddig az EU bírságként kiszabott. A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A médialejátszóval kapcsolatban a bírósági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy a Microsoft nem kért felárat a Windowsba beépített Media Player használatáért, és annak használatára nem is kényszerült rá a Windows-program használója.
Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb bírói fóruma. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a természetes és a jogi személyek által benyújtott, a közösségi intézmények határozatai ellen irányuló közvetlen keresetek, amelyeknek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket. Ilyen például, amikor egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá.
Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság tizenhárom bíróból álló nagytanácsban határoz — ilyen volt a mostani Microsoft-per is.
Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani. (MTI)
