A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta az idei év első költségvetés-kiigazítását, több tárca büdzséjét csökkentették, és így biztosították az alapokat a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetésére, az indoklás szerint azért volt szükség erre, hogy elkerüljék „bizonyos társadalmi konfliktusok kirobbanását".
Az elfogadott tervezet szerint a munkaügyi minisztérium büdzséjét 4,36 milliárd lejjel egészítik ki, és így folyósítani tudják a fogyatékkal élőknek járó segélyt, a rokkantsági nyugdíjakat, a gyermekpénzt, a rászoruló családoknak nyújtott támogatásokat, a gyermeknevelési járandóságot és más szociális segélyeket.
Az egészségügyi minisztérium 2,81 milliárd lejt kap a deficit fedezésére, és 241,2 millió lejt utalnak ki a környezetvédelmi minisztériumnak, 207,1 millió lejt a gazdasági és 56,9 millió lejt a művelődési tárcának történelmi műemlék épületek restaurálására, 49,6 millió lejjel bővül a távközlési minisztérium büdzséje, és 17 millió lejt kap a Román Akadémia.
Megnyirbálják az oktatási minisztérium büdzséjét (494,6 millió lejjel), a közigazgatási és belügyminisztériumét (476,8 millió lejjel), a honvédelmi tárcáét (278,5 millió lejjel), az igazságügyét (198 millió lejjel), a régiófejlesztési és turisztikai minisztérium költségvetését (168,6 millió lejjel), a mezőgazdasági minisztériumét (142,5 millió lejjel), a szállításügyi tárcáét (121,7 millió lejjel) és az ügyészségét (105,2 millió lejjel).
A kiigazítás nyomán a becsült bevételek 3,4 milliárd lejjel csökkennek, a kiadások csak 714 millió lejjel, a legnagyobb bevételcsökkenés a jövedelemadó, a jövedéki adó és a profitadó esetében tapasztalható, de a kormány az általános forgalmi adó (áfa) növeléséből származó bevételtöbbletre számít. A munkanélküli-segélyek kifizetésére szánt összeget 1,1 milliárd lejjel egészítik ki, a kormány ugyanis arra számít, hogy a következő időszakban nő az állástalanok száma.
A helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt, áfából visszaosztott pénzeket 2,1 milliárd lejjel faragták le, ez a közoktatásban dolgozók béralapját, a szociális juttatásokra szánt alapot, a sportcsarnokokra és utakra szánt összegeket is érinti.
Ebben az évben a nemzeti össztermék (GDP) reálértékben 1,7—1,9 százalékkal csökken, jóllehet a költségvetés kidolgozásakor 1,3 százalékos növekedéssel számoltak. Az államháztartási hiány az eredetileg tervezett 5,9 százalék helyett 6,8 százalékos lesz.
