Az Erdélyi Gombász — Moeszia legfrissebb, összevont száma két vonatkozásban hökkenti meg azt az érdeklődő olvasót, aki tudja, hogy a László Kálmán Gombászegyesület mikológiai, etnomikológiai kiadványát immár öt éve Sepsiszentgyörgyön szerkesztik, és a Cova-print Nyomdában nyomják.
Az ,,olvasóra mért" pozitív sokkhatásnak első impulzusa az A4-es formátumú folyóirat fedőlapja, illetve ennek nyomdaművészeti és nyomdatechnikai kivitelezése, amely egy vidéki kisvárosban, minden túlzás nélkül, világszínvonalra emeli a mércét. Az idei 4—6. összevont szám témája az ízletes vargánya, amelyet én, lévén gyökeres háromszéki, inkább szeretek medvegombának nevezni. A színösszetétel, az egyéb gombák közül is kiemelkedő termet, no meg a mackós forma révén a medvével való névrokonítás a gombaneveket adó népi szemlélet telitalálata. Ennek a megnevezésnek nálunk idén két mellékszempont is dúsítja tartalmát: vidékünkön az idei esős évben hatalmas medvegomba-invázió van, a medveszaporulat sem kicsi, és medvés történetekben sincs hiány.
A Moeszia címlapján egy hatalmas gomba-mackómama trónol a fenyőtüskékből varrt szőnyegen, mellette medvebocsgombák bökdösik kalapjukkal a talajképző korhadás útjára sodródott tüskéket, bükkfaleveleket.
A kiadvány címlapjának hökkentő hatását felerősíti az időszaki folyóirat belvilága, amely magyar nyelven és az írások angol nyelvű fordításával a mikológiai szaktudomány minden szintjén helytálló lehet a világon. Vessünk egy pillantást a folyóirat szerkesztőbizottságára. Felelős szerkesztők: Pál-Fám Ferenc (Kaposvári Egyetem — egyébként sepsiszentgyörgyi), Zsigmond Győző (Bukaresti Tudományegyetem, ő is városunkbeli). Szerkesztőbizottság: Benedek Lajos (Corvinus Egyetem, Budapest), Bratek Zoltán (ELTE, Budapest), Jakucs Erzsébet (ELTE, Budapest), Lázsár Zsolt (SZIE, Budapest), Rimóczi Imre (Corvinus Egyetem, Budapest), Siller Irén (SZIE, Budapest), Szabó Ilona (SE, Sopron), Szabó László Gy. (PTE, Pécs), Szabó T. Attila (VE, Veszprém), Vetter János (SZIE, Budapest).
Ha a Kárpát-medence magyar — és más — tudományos életének összehangolásáról van szó, akkor íme a példa, itt a modell arra is, hogy az elektronikus kommunikáció világában a vidék nemcsak a saját hajánál fogva (Münchhausen) emelheti ki magát valami mélységből.
Ezen a vonalon haladva Pál-Fám Ferenc—Benedek Lajos Tinóruk Székelyföldön című szakdolgozata olyan medvegomba-kataszter, amely a bőség zavarába keveri az olvasót, ennek a tanulmánynak a mellékleteként közölt tinórufélék fotói, mondhatni, teljes képet nyújtanak a fajokról. Zsigmond Győző Az ízletes vargánya és más vargányák a magyar néphagyományban című dolgozata a szaktudományi megközelítés mellé az olvasmányosság irányába mozdítja el a kiadványt, Kicsi András gombákkal kapcsolatos találós kérdései is ehhez a menterendhez igazodnak, Bagladi Orsolyának A Clusius-kódex magyar nyelvű vargánya- és tinórunevei újabb tudományos ráadás-csemege a magyar vonatkozású tudományművelésről, és kitekintésként Yu Shyun Chang & Su See Lee dolgozata révén bepillanthatunk A Maláj-félszigeten élő szemáj altörzs gombafelhasználásába is.
A könyvismertetők, hírek és érdekességek ismét az olvasmányosság világa felé kanyarítják a fantáziát.
A Moeszia célja, hogy főleg a székelyföldi, erdélyi témájú mikológiai és etnomikológiai kutatások publikálására fórumot biztosítson.
Csak így tovább! Ezek a tájékozott és szenvedélyes emberek a mikológia tudományának művelése mellett képesek érdeklődéskeltésükkel magukkal rántani az egyszerű erdei-mezei gombászt is.
