Napjaink európai sajtója a balkáni származású franciaországi cigányság kitoloncolásától hangos. Pró és kontra. Igen, mert Nicolas Sarkozy év végéig mintegy háromszáz cigánytelepet akar felszámoltatni, s az általa beígért törvénymódosítások révén lehetővé válik, hogy Franciaországból a bűnözőket azonnal hazazsuppolják.
Egy évvel ezelőtt még az olaszországi cigánybotrányok borzolták az európai kedélyeket. Olaszországból csupán Romániába mintegy tízezer cigányt küldtek haza. Az olaszhoni üldözések elől a cigányság egy része Franciaországba vándorolt. Ott előbb 2005-ben tört ki a botrány. A grenoble-i zavargásokban a cigányok kocsikat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, üzleteket fosztottak ki azok után, hogy a francia rendőrök lelőttek egy 27 éves roma férfit, akiről azt feltételezték, hogy kirabolt egy kaszinót. Idén a közép-franciaországi Saint Aignan-ban törtek ki zavargások. A maszkot viselő támadók egy rendőrségi székházat akartak elfoglalni, ezek is autókat gyújtottak fel haragjukban, miután a rendőrök itt is agyonlőttek egy cigány férfit, aki állítólag megtámadta őket. Nicolas Sarkozy e súlyos incidens után hirdette meg a ,,bűnözés elleni háborút", amely elsősorban a Romániából és Bulgáriából beáramlott cigányságot sújtja.
A kilátásba helyezett intézkedéssor a cigány- és más jogvédő szervezetek körében tiltakozást váltott ki. Ezzel szemben az Európai Bizottság Franciaország belügyének tekinti a rendteremtést, a cigány kolóniák felszámolását és a cigány bűnözők hazatoloncolását. Adrian Severin EP-képviselő szerint a cigányügy nem Románia és Bulgária belügye, hanem európai gond, az Európai Közösségnek kell megoldást keresnie a cigányintegráció rendezésére. A legtöbb cigányvédő ,,eltekint" tőlük, vagy elhallgatja a mindenfelé súlyosbodó cigányügyeket, sőt, román lapokban olvashattunk olyan kommentárt is, hogy a magyar apja révén maga is bevándorló Nicolas Sarkozy s a görögországi zsidó származású anyja is kisebbségi, jelezvén, hogy a cigányüldözés ,,nem áll jól" az államelnöknek.
A franciaországi cigányháború máris oda fajult, hogy Pierre Lellouche európai ügyekért felelős államtitkár kijelentése szerint Franciaország megakadályozhatja Romániának a schengeni övezetbe való belépését, mert az ország a romaintegrációra kapott hatalmas összegek ellenére képtelen a cigányság társadalmi beilleszkedését hatékonyan kezelni. Romániában és Bulgáriában tizenegymillió roma él — fejtegette —, közülük kilencmillióan rendelkeznek európai útlevéllel. Románia 2007 és 2013 között húszmilliárd eurót kap a cigányintegrációra, ebből a francia állam ötmillió eurót fizet. Sajnos, a pénzt nem a roma integrációra fordítják" — szögezte le. Párizs környékén három év alatt 140 százalékkal nőtt a cigánybűnözés. A bűncselekményeket általában az illegális cigánytáborokban élő kiskorúak, az agresszív kéregetők, zsebmetszők és prostituáltak követik el. Csupán a Párizs melletti Seine-Saint Denisben 62 tábort állítottak fel az illegális bevándorlók. Franciaországban félmillió és egymillió-háromszázezer körülire saccolják a cigányok számát.
E tényekkel szemben többen magát a cigánybűnözés fogalmának használatát is kifogásolják, kirekesztést, rasszizmust látnak mögötte, sőt, Magyarországon sokan azt is vitatták, hogy emberi jogokat sért-e az, aki a szociális segély folyósításának ellentétezését közhasznú munkák elvégeztetésében látja. Ugyanott még néhány évvel ezelőtt balliberális ,,cigányvédők" a magyarországi rasszista üldözések elől ,,menekítették" Franciaorsázgba és Kanadába a cigánycsapatokat.
Romániában a statisztikák szerint 535 000 cigány él, Magda Matache, a Romani Criss Egyesület elnöke szerint létszámuk 1,5—2 millióra tehető. A cigányság nyolcvan százaléka a szegénységi küszöb alatt él, 26 százalékuk szociális segélyből, 14,4 százalékuk az államilag szavatolt, családtagonkénti százlejes minimáljövedelemből. A cigányok mindössze 9 százaléka szerez érettségi oklevelet, az írástudatlanok aránya 28 százalék.
Szűkebb pátriánkban — Háromszéken — a helyzet megítélésünk szerint az országos átlagnál jobb. Számos településen a spontán cigányintegrációnak láthatóak a jelei: a cigánytelepeken kívüli építkezések, ház- és telekvásárlások, a külföldön szerzett pénz honi elköltése, a helyi lakossághoz való hasonulás, ami az öltözködést, étkezést, az iskoláztatást illeti. Ez a tendencia rendkívül fontos, hisz a demográfiai mutatók alakulását tekintve máris több településen nagyobb az iskoláskorú cigány gyermekek száma a magyar és román tanulókénál.
Háromszéken a legkényesebb kérdés a szomszédos Brassó megyéből Bölönbe és környékére beözönlő cigányság ügye, akik szerencsétlen páriákként lepik el immár Sepsiszentgyörgyöt is. A két megye vezetőségei közötti egyeztetések eddig nem sok sikerhez vezettek, ha csak az agresszív kéregetők és az utcai, útszéli árusok rendszabályozási kísérleteit nem tekintjük annak.
A cigánybeilleszkedés pozitív kísérleteit láthatjuk az őrkői cigánytelep szociális és pasztorációs tevékenységében, a kommandói nemzetközi cigánytánc-tábor pedig a cigány kultúra és elitképzés szép és eredményes példája.
Ezek a törekvések természetesen a nagyszámú hazai cigányság integrációs útjait és keresztútjait lényegében nem módosítják, de útmutatók lehetnek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
