A gazdasági válság ostora a bevándorlókon csattan Európában. Több országban fortyognak az idegenellenes indulatok, tarolnak a szélsőjobboldali erők, és néhány kormány korlátozásokat vezetett be egyes etnikai csoportokkal szemben. Lássuk a példákat!
Ausztria
Két évvel Jörg Haidernek, a modern osztrák szélsőjobb atyjának halála után a bevándorlók kérdése még mindig a politika homlokterében áll. Az idegenellenes Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 17,5 százalékát szerezte meg két évvel ezelőtt a parlamenti választásokon. Az októberi bécsi helyhatósági voksoláson is hagyományos programmal indulnak: kampányuk keretében különleges szavazást követelnek a minaretek, valamint a szem kivételével az egész testet elfedő muszlim öltözet (burka) betiltásáért. A párt vezetője, Heinz-Christian Strache a főváros polgármesteri címére is ácsingózik.
Nagy-Britannia
David Cameron miniszterelnök új kormánya a választási ígéretek betartására törekedve korlátozni akarja a bevándorlást Nagy-Britanniába, amely Olaszország után a migránsok második legkedveltebb célpontja volt tavaly az Európai Unión belül. Egy szeptemberi közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a britek 64 százaléka úgy gondolja: a bevándorlás jelenlegi szintje mellett országuk élhetetlenebbé válik. Ennek ellenére a szélsőjobb irányultságú Brit Nemzeti Párt nem ért el kiugró eredményt a választásokon.
Bulgária
A romaellenes, szélsőjobboldali bolgár Ataka párt tavaly a szavazatok 9,4 százalékának elnyerésével a negyedik legnagyobb parlamenti erővé vált. A csoportosulás a cigánytelepek felszámolásáért küzd, valamint azért, hogy szüntessék meg a szociális segély folyósítását azon romáknak, akik nem járatják iskolába gyermekeiket.
Dánia
A Dánia iszlamizációjától rettegő populista Dán Néppárt 2001 óta a harmadik legtekintélyesebb erő a parlamentben, és súlya csak nőtt a 2005-ös Mohamed-karikatúrák miatti válság után. A legutóbbi, 2007-es választásokon a szavazatok 13,8 százalékával 25 helyet biztosított magának a 179 fős parlamentben. Közvélemény-kutatások jelenleg 16 százalékra teszik támogatottságát.
Franciaország
A Jean-Marie Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front az 1980-as évek óta jelen van a francia politikai életben, és a 2002-es elnökválasztás során ért eddigi pályafutása csúcsára. 2007-ben csökkenni kezdett támogatottsága, mivel Nicolas Sarkozy francia elnök kemény fellépésével elhódította szavazóinak egy részét, de egy márciusi helyi választás azt mutatta, hogy kezd magához térni. Sarkozy egy idén nyáron indított kampány keretében több száz romát küldött haza, és arról beszélt, hogy egyes nem francia eredetű bűnözők állampolgárságuktól megfoszthatóvá válnának. Emellett Franciaország lehet az első olyan állam Európában, ahol nyilvános helyen megtiltják a burka viselését.
Németország
A szélsőjobboldali pártok növelték támogatottságukat a parlamenti választásokon, de egyikük sem került az ötszázalékos bejutási küszöb közelébe. Németországban az utóbbi években megindult a kivándorlás, ugyanakkor a népes török kisebbség integrációja még mindig komoly fejtörést okoz a kormánynak. Kutatások azt is kimutatták, hogy sokan felsorakoznának egy olyan új párt mögött, amely kemény fellépést ígérne a migránsokkal szemben.
Olaszország
A bevándorlásellenes, autonómiát támogató Északi Liga, amely a Silvio Berlusconi kormányfő vezette koalíciónak is tagja, a legutóbbi választásokon erősítette meg befolyását az olasz politikai életben. Olaszország régóta Európa kapujának számít az afrikai bevándorlók szemében: tavaly itt volt a legnagyobb a migránsok száma az EU-n belül, pedig az utóbbi években még csökkent is a bevándorlás mértéke. Róma nyíltan támogatja Franciaország romapolitikáját, és maga is keményen bünteti az illegális bevándorlást.
Hollandia
Geert Wilders Szabadságpártja a júniusi választások során a harmadik befutó volt, és komolyabb befolyásra is szert tehet, ha a jobbközép pártok végül Wilders segítségével kisebbségi kormányt alakítanak. Közvélemény-kutatások szerint egy újabb voksoláson az emberek többsége a Szabadságpártra adná szavazatát. A 2002-ben meggyilkolt populista Pim Fortuyn utóda betiltaná a Koránt és a fejkendőt, valamint bezárná az iszlám oktatási intézményeket. A 16,6 millió lakosú Hollandiában egymillió muszlim él.
Norvégia
A norvég Haladás Párt a múlt évben tartott parlamenti választásokon — történetének legjobb teljesítményét nyújtva — a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, s ezzel a legerősebb ellenzéki párttá vált. A csoportosulás támogatottságának növelése érdekében már-már rasszistának számító idegengyűlöletről tesz tanúbizonyságot.
Svédország
A Svéd Demokraták alapelve az, hogy az iszlám nem egyeztethető össze a svéd értékekkel. A szélsőjobboldali párt a vasárnapi választásokon jutott be először a parlamentbe. Az idegenellenes csoportosulás saját javára fordította a liberális svéd menedékpolitikát, amelynek következtében több ezer iraki menekült érkezett az országba Irak 2003-as amerikai megszállása után.
Svájc
A populista Svájci Néppárt kapta a legtöbb szavazatot (27 százalék) a 2007-es parlamenti választásokon. A párt támogatja azt a népszavazást, amely megkönnyítené a külföldi származású bűnözők kitoloncolását. A svájciak tavaly minaretépítési tilalmat szavaztak meg.
