Magyarországi ismerősöm látogatott meg a minap, és mivel a magyar állampolgárság megtagadása miatti fölháborodásom már alábbhagyott, szívélyesen fogadtam. Eldiskuráltunk, politizáltunk, a sport után még a nőket is megvitattuk, így lassacskán este lett. Épp melldöngetve mutogattam félkilós húsos paprikáimat a kertben, amikor a szokásos állatfarmi bűz hömpölygése minket is elért. Ekkor Lajos tágra nyílt szemekkel (száját, orrát védte, ahogy tudta) megkérdezte, hogy ez mi?!
Irultam-pirultam, álltam egyik lábamról a másikra, mint diákkoromban, ha lesen értek. Aztán eszembe jutván, hogy legjobb védekezés a támadás — meg hogy az állatfarm új tulajdonosa magyarországi —, összes megaláztatásunk feltört bennem, és ráförmedtem:
— Ez a bűz a tiétek. A ti farmotokból ered. Nem elég, hogy a két világháború alkalmával eltaktikáztatok, most saját hazámba jöttetek elgázosítani, hogy többé ne zavarjunk kérésekkel, hogy menekülhessetek a lelkiismeret-furdalástól. Éhbérért dolgoztattok stb., stb…
Nyeregben voltam, száguldott is a ló, odamondogattam én neki keményen, cseppet sem finomkodva. Meg is sértődött, elment. Azután bántam, de már késő volt.
Mentőövként jött a hír, hogy egy pihent agyú amerikánus perbe fogta a Magasságos Istent. Ez az, én is pert indítok, nem is egyet. Beérem én a kisistenekkel is.
Beperelem az állat-egészségügyi igazgatóságot, mert ferdít, a kis állatokat védi, a tyúkokat, nem minket, a nagyokat. Meglehet, hogy egyebet is véd…
Beperelem a Környezetvédelmi Igazgatóságot, mert a ,,medvével tart" — pedig az nem fizet adót, amiből szép fizetést tudnak maguknak szelni. És ez ügyben még nem is zavarhatja senki 2017-ig! Sőt…
Beperelem az Abofarm igazgatóságát, mert hazudik, és az nem szép dolog. Egyéb okot nem találtam, míg a fenti két kisisten nem ragadja ütyün. Ezeknek pedig, úgy néz ki, nem érdekük…
A polgármesteri hivatalt is beperelem, mert igen drasztikusnak ítélem ama szándékát, hogy minden kis és nagy állatot kitilt a városból. Pedig sokszor nehéz eldönteni, hogy az állat szó mikor főnév, mikor csak melléknév…
Evés közben jön az étvágy, tehát tovább perelek.
Beperelem a magyar kormányt, mert másodrendű magyarnak tart.
Beperelem a román kormányt, mert másodrendű románnak tart.
Beperelek egy román pártot, egykutya, melyiket, mert őshazámban lebozgoroz.
Beperelem az RMDSZ-t, mert ezt elnézi, s nem engem, hanem csak vezetőit képviseli a húsosfazék körül.
Mindenkit beperelek, még a szomszédaimat is, mert egyiknek nagyobb a háza, a másik szemtelenül fiatalabb mer lenni, a harmadiknak zajosak a kutyái — a negyediket még nem tudom, miért pereljem be, de majd kitalálom. Mondjuk, a fülemüléért.
Mikor aztán a sok perre rámegy a gatyám is, beperelem önmagamat, hogy többé soha ne pereljek…
Dezső Bernát, Sepsiszentgyögy
