Mondtam volna, hogy a negyedet képviselő városatyán is múlna a dolog, de megkontrázott, hogy a sepsiszentgyörgyi municípiumi tanácsot ne tévesszem össze az amerikai képviselőház folyosójával, ahol lobbizni szokás. Megyeközpontunk vezéregyéniségeit nem könnyű lefizetni, megvesztegetni még a leghumánusabb cél, a gyermek érdekében sem. De valakik mégis befolyásolták a játéktérépítőket, hogy oda, a ,,Leninbe" hármat is elhelyeztek, abból a közkedvelt függőhidas, hordós, csúszdás, favárasból, míg idefenn egyet sem. És hát nálunk a képviselők szakágakban osztva tevékenykednek, tudományosan, nem körzetet képviselve: városszinten döntenek elevenek s holtak sorsa felett... Nyugdíjas szomszédom — ki önként vállalta fel az egyik minijátszótér karbantartását-javítását — elpanaszolta, hogy tavaly, amikor a foghíjas mókuskerékhez léceket igényelt, s melléje turbánfejű hatos csavarokat, a kertészetben az őt kiszolgáló nő azt válaszolta: erősen ne követelőzzék, örvendjen, a méretre vágott bükkfa léceknek is, mert a vasjátszóterek halálra vannak ítélve városunkban. Nos, e hivatalosan kinyilatkoztatott ,,veszély" tudatában is lobbizunk azon szülők nevében, akik csak ajándékképpen vihetik gyermekeiket a távolibb, úribb, üzembiztosabb játszóterekre.