A kínai szakemberek nagy felbontású felvételek és terepvizsgálatok alapján keresték a folyó eredetét. Az Indus forrása kutatásaik szerint egy völgyben lehet, a Gangdise-hegység legmagasabb csúcsától észak­keletre, Tibet nyugati vidékén, Délkelet-Kínában — állítja a kínai tudományos akadémia felügyelete alatt dolgozó kutatóintézet.
,,A vízfolyás — ahogy a helyi tibetiek nevezik, Banggokong — mintegy harminc kilométerre található attól a helytől, amelyről Sven Hedin úgy vélte, az Indus forrása" — mondta az egyik kutató. A kínai szakemberek szeptember végén terepvizsgálatokat is végeztek, hogy meggyőződjenek, a száraz évszakban is van víz a mederben. Ez feltétele annak, hogy a földrajzkutatók egy folyó eredetének ismerjenek el egy vízfolyást.
A több mint 3000 kilométeren hömpölygő Indus Kínán, Indián és Pakisztánon folyik keresztül, utóbbi országban a földművelést szolgáló legfontosabb folyó. Vízgyűjtő területe 1,165 millió négyzetkilométer, vízhozamát tekintve a világ folyói rangsorában a 21. helyen áll évi 207 köbkilométerrel. A folyó felső szakaszán, Tibetben Oroszlánszájúként emlegetik. Hedin 1907-ben szerzetesektől hallotta, hogy a híres folyó az Oroszlán szája nevű helyen ered. A svéd felfedező rá is talált néhány forrásra, amelyről azt hitte, hogy az Indus bölcsője. A kínai szakemberek szerint ugyan nem járt messze a folyó igazi forrásától, de mégiscsak tévedett.