Fejlesztés nem csak külterjesen
,,Az unióban több mint négy és fél millió félig önellátó gazdaság működik — nyilatkozta Cioloş Nagyszebenben —, és ha ehhez hozzáadjuk az önellátó gazdaságok számát, a kisgazdaságok száma 11 millió fölé emelkedik. Ezeken a farmokon több millió ember dolgozik, akinek élete a kisgazdaságok fennmaradásától függ. Az unió több régiójában gazdasági, szociális és környezetvédelmi téren egyaránt meghatározó szerep jut a kisméretű farmoknak. A gazdaság versenyképességének növelése nem feltétlenül jelent külterjes fejlesztést, a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelésével is elérhető. Ha a kistermelőknek nem biztosítanak alternatívát, a következmények egyértelműek: egyre több parlagon hagyott föld, a falvak elnéptelenedése." Cioloş szerint nincs egységes gazdasági modell, amely megfelelne Európa valamennyi régiójának. A KAP feladata elősegíteni a mindenféle típusú gazdaság által előállított termékek piacra jutását. A félig önellátó gazdaság megteremtése fontos állomás a teljes piacra termelés felé vezető úton. ,,Nekünk mint politikai iránykidolgozóknak az a feladatunk, hogy lehetőséget nyújtsunk a jövőkép megválasztásában — fogalmazott az EU-biztos. — Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatások a termelés és az eladás, valamint a versenyképesség növekedéséhez vezetett, segített a munkahelyek megőrzésében a kisgazdaságok szintjén. Ezek azonban nem mindig tudják biztosítani a pályázatokhoz szükséges önrészt, és korlátozott a hitelekhez való hozzáférésük is, a bürokrácia elrettenti a kistermelőket, akik gyakran tájékozatlanok is, nem kapnak segítséget a fejlesztési programok elérésében."

Kikristályosodó irányelvek
A 2013 utáni KAP támogatja a versenyképességet és a sokrétűséget, ám a kisgazdaságok teljesítménye nemcsak a versenyképességükben mérhető le, hanem a természeti adottságok fenntartható kihasználásában és a vidék belakottságában játszott szerepükben is. Három irányelv körvonalazódik: az élelmiszer-biztonság, a természeti adottságok fenntartható kihasználása és a területi egyensúly fenntartása. Az agrárpolitikának elő kell segítenie a minőségi termékek előállítását farmszinten, környezetkímélően használva a víz- és altalajtartalékokat, megőrizve a biodiverzitást. Másik feladata, hogy fokozott életképességet és dinamizmust biztosítson a falusi közösségeknek. "Azt tervezzük, hogy közvetlen, egyszerű és hozzáférhető kifizetésekkel és piaci szabályozással segítsük a közjavakat termelő kisgazdaságokat — jelentette ki a konferencián Cioloş —, közjavak alatt pedig nemcsak a tőlük származó termékeket értem, hanem a falusi tájat, a termékek sokféleségét is. Sajátos támogatási formákat is tervezünk elfogadtatni, például a hegyvidéki zónában gazdálkodók számára, illetve olyan régiókban, ahol az agrárium gazdasági vagy foglalkoztatottsági szempontból jelentősnek tekinthető. A kidolgozandó közös agrárpolitikában nagyon fontos szerepet szánunk a szaktanácsadásnak, a gazdák szakmai képzésének és a helyi, közösségfejlesztő kezdeményezések támogatásának. Olyan pályázati tervezeteket készítünk elő, amelyek hozzájárulnak a termelő és fogyasztó közötti közvetlen, köztes felvásárlókat és eladókat kikerülő piaci kapcsolatrendszer kialakításához a helyi vagy regionális termelői piacok létrejöttének támogatásával. Többek között olyan minőségi márkanevek támogatását javasoljuk, mint Hegyvidéki termék vagy Az én gazdaságom terméke.

Lagymatag pályázó kedv
A korábbinál kevesebben pályáznak a vidékfejlesztési terv Félig önellátó gazdaságok megsegítése című fejezetére, bár a leadási határidő csak a hónap végén jár le. A mezőgazdasági igazgatóság vidékfejlesztési irodájától származó információ szerint, míg az előző kiírási időszakban több mint hetven pályázat érkezett, addig a múlt hónap közepétől indult időszakban mindössze két személy nyújtott be pályázatot, és alig néhány további van előkészületben a megyei agrárkamara szakembereinél. Mint isme­retes, a pályázat révén gazdaságonként évente 1500 eurós támogatás hívható le, ezt az állandó összeget öt éven keresztül folyósítják. A feltételek szerint a pályázónak nem kell önrésszel rendelkeznie, ami hatalmas előnyt jelenthet a pénzforrás nélküli gazdálkodóknak.
A félig önellátó gazdaságok megnevezés alatt azon gazdaságok értendők, amelyek a családi fogyasztáson kívül az általuk megtermelt mezőgazdasági termékek egy részét a piacon értékesítik. A pályázati feltételrendszer könnyen teljesíthető: a pályázó nem lehet idősebb 62 évesnél, gazdaságának szerepelnie kell a kifizetési ügynökség farmnyilvántartójában vagy a gazdalajstromban. Gazdaságának 2—8 gazdasági egységgel (GE) kell rendelkeznie. A pályázónak szabad foglalkozású engedélyt kell kiváltania, céget vagy családi vállalkozást kell bejegyeztetnie a cégbíróságon. A pályázónak egyszerű, ötéves időfutamra kiterjedő üzleti tervet is kell készítenie, ebben igényelheti a megyei agrárkamara szakembereinek segítségét. A nyertes pályázatok teljesítését három év után ellenőrzik, ekkor a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei vizsgálják az üzleti tervben foglaltak megvalósítását, a vállalkozónak pedig bizonyítania kell, hogy a támogatás folyósítása óta eltelt időszakban a piacon eladott termékek mennyisége húsz százalékkal, a gazdaság minősítése pedig legkevesebb három GE-vel nőtt. Ha a pályázó nem tudja mindezt bizonyítani, a hátralévő két évben nem kapja meg az 1500 eurós támogatást, az addig kapott összeget azonban nem kell visszafizetnie.