Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni.
A volt államfÅ‘ kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelÅ‘dik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte ez marad az egyetlen lehetÅ‘ség a jogállam alapvetÅ‘ zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre. ,,Ma délutántól a reményünk a jövÅ‘ alkotmánya marad" — jelentette ki Sólyom László. Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is elÅ‘remutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni.
Sólyom László több érvet is bírált, és nonszensznek nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplÅ‘ mondatot, miszerint az alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így — ahogy fogalmazott — nem az alkotmány, hanem az alkotmánybíróság a gát, ,,következésképpen az alkotmánybíróságot kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni". A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgálatában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselÅ‘knek a magyar alkotmányfejlÅ‘désbÅ‘l, az elmúlt húsz évbÅ‘l kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában.