Ismét napirendre került Románia közigazgatási átszervezése, az elmúlt időszakban takarékossági megfontolásból a kis községek összevonását, az alacsony lélekszámú városok, municípiumok átminősítését emlegették. Ennek kapcsán érdemes elgondolkodni akár a megyék összeolvasztásán is, az RMDSZ régióátszervezési elképzeléseit felhasználva új, nagyobb közigazgatási egységek alakíthatóak ki, jóval kevesebb megyei tanáccsal, prefektúrával — véli Albert Álmos szenátor.
Először Vasile Blaga, azóta leváltott belügyminiszter vetette fel a megyei jogú városok vezetőinek besztercei tanácskozásán, hogy növelni kellene a kisebb községeket, pénzt takaríthatna meg a kormány, ha összevonná az ötezer főnél kevesebb lakosúakat. Albert Álmos szerint az átalakítás kétélű fegyver, hiszen a kisebb község esetleg nehezen birkózik meg az anyagi terhekkel, de például Dálnok lendületes fejlődésnek indult az önállósodás óta. Baróton elégedetlenek, a csatolt települések évek óta különválnának. Jelenleg a városházán 170 alkalmazott dolgozik, s egy-egy községháza tíz-tíz munkatárssal is boldogul, tehát ha különválnának az ide tartozó falvak, úgy is száznál több alkalmazott maradhatna a baróti hivatalnál — fejtette ki a szenátor, aki a magyarországi rendszert is figyelemre méltónak tartja: minden település önálló önkormányzattal rendelkezik, s így hatékonyabban tud fejlődni. Ugyanakkor Albert Álmos szerint, ha elkezdődik az ilyen irányú gondolkodás, érdemes tovább fejleszteni és számba venni a megyék összevonásának lehetőségét. Vissza lehetne állítani a régi tizenhat tartományt, vagy átalakíthatóak a jelenlegi fejlesztési régiók. Az RMDSZ erre vonatkozó javaslata a parlamentben, elképzelésük arról szól, hogy hosszabb távon közigazgatási státust nyerjenek ezek az új régiók — fejtette ki a szenátor.
Az ötezernél kisebb lélekszámú települések összevonásáról, a tízezresnél kisebb népességű városok községgé minősítéséről szóló tervezetet Nicolae Dobra DLP-s szenátor terjesztette be, a jogszabály bizottsági vitája még nem kezdődött meg.
